Az erdei szamóca a rózsafélék családjának Fragaria nemzetségébe tartozó, a termesztett eperénél kisebb, de ahhoz hasonlóan ízletes gyümölcsöt termő, Magyarországon is őshonos gyümölcstermő gyógynövény. Honos Eurázsiában, ma cirkumpoláris, évelő lágyszárú. Országszerte erdei tisztásokon, bokros területeken gyakori. Áprilistól júniusig virágzik. A virágzó növények levelét gyűjtik kb. 3 cm-es nyéllel. Árnyékban jól szárítható (beszáradás 4:1).
Tartalmaz:→ 5-10% ellagitannin (pedunculagin, oligomer proanthocyanidinek, flavonoidok (kvercetinek), Vasat (Fe), 9 g fehérjét, 6 g növényi zsírt, 72 g szénhidrátot, 7 g szerves sót, 8 g rostanyagot tartalmaz kilogrammonként.
Gyógyhatása(i): Főzetét szájnyálkahártya-gyulladás és fogínysorvadás, teáját gyomor-, és bélpanaszok, hasmenés, aranyér esetén használják. Segít vérszegénység, fáradékonyság, máj, lép, epe működési zavarok ellen. Fagyási sérülésekre szárított terméséből hatásos szer készíthető. a szervek szöveteinek összehúzódását előidéző, a váladék kiürülését megakadályozó (adstringens) diarrhoea esetén, gyümölcséből szirup és élelmiszerek készülnek.
Felhasználjuk:Szárított levelét teakeverékekhez keverve gyógyfűteák íz-, és illatjavítója. Gyümölcse frissen, tejszínhabbal tálalva nagyon finom, de dzsemnek és sütemények készítésére is használjuk. A levél szárításakor ügyelni kell arra, hogy a fonnyadó levelekben káros anyagok keletkeznek, amely csak a száraz levelekből tűnik el.
.jpg)
Lásd még: A növényről Mit-mihez
