Más neve(i): fenyő, tűnyalábos fenyő vagy hosszú-tűs fenyő
Honos Közép- és É-Európa, É-Ázsia. Ny-Dunántúlon néhol őshonos, sokfelé nálunk is telepítik. Egyedül vagy tölggyel együtt mészkerülő erdőtársulásokat alkot. Kopár fásításra, homoki erdősítésre is használják. Akár 40 m magasra is megnőhet.
Tartalmaz:→ leveles hajtásban 0,15-0,55 illóolaj, balzsamban (terpentin) 15-30% terpentinolaj. Illóolajban a-pinen, a-sylvestren, cadinen, borneol, bornil-acetát, terpineol fenyőgyanta főleg diterpéneket (dextro- és levopimársavat) és lignánokat (pinorezinolt) tartalmaz.
Gyógyhatása(i): A leveleiből kivont illóolaj antiszeptikus; különösen jó hatással van a légutakra, inhalációra felső légúti, hurutos megbetegedésekre alkalnazzák. Emésztőszervi panaszokra is adják. fiatal hajtásából ugyanilyen céllal “fenyőméz” készíthető.
Felhasználjuk:A feldolgozóipar a gyökerek kivételével minden részét hasznosítja. - A kérgébe vájt hosszanti bemetszésekből kicsurog a fenyőbalzsam (terebinthina), aminek két része az illóolaj (15–30%) és a száraz maradék (70–85%). - Az illóolajat lúggal kezelik és újból lepárolják; ennek eredménye a . - A száraz maradék a fenyőgyanta (hegedűgyanta, colophonium). - Az illóolaj (terpentinolaj) jellemző alkotói a különböző gyűrűs terpének, főleg az alfa-pinén (kb. 70%).
Lásd még: A növényről Mit-mihez Gyógytea Tanácsok
