Növények/Növények gyógyhatása/J/Japánakác
< Növények | Növények gyógyhatása | J
Növények gyógyhatása Ábécé szerinti tartalomjegyzék
|
Latin Növények listája Allergén növényekDísznövények Ehető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vízinövények Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk
Japánakác
- (Sophora japonica, Syn: Styphnolobium japonicum )
- (Drog(ok):Sophorae flos, Sophorae semen)
- Más neve(i): -
Honos Kínában, Japánban, sokfelé termesztik, utak mellé telepítik nálunk is, kb. 30 m-re is megnő.
- Tartalmaz:→ virágbimbóban kb. 25% rutin (és egyéb flavonol, továbbá ösztrogén izoflavon-származék, pl. biochanin-A, formonetin, daidzein, genisztein), magban kinolizidinalkaloid
- Gyógyhatása(i): virágbimbó gyógyszeripari nyersanyag (rutin kivonása), mag homeopathiában. Rokon fajainak (S. flavescens, S. tonkinensis) gyökerében, rhizómájában hepatoprotektív indolizidin alkaloidok (matrinok) találhatók. Virus eredetű hepatitis esetén potenciális hatóanyagok.
- Felhasználjuk:'
- Ellenjavallat: -
Lásd még: A növényről Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek
- Magyar Wikipédia: Japánakác
