Gyógynövény/Gyógyhatása/K/Kenyérfa

A lap mérete: 1993 bájt

Növények gyógyhatása

Kenyérfa

LatinGyógynövényGyógynövények listájaGyógynövények hatóanyagaiGyógynövények gyűjtéseGyógynövény‐gyógyszer interakciókGyógynövények Interakciós hatásaiGyógynövények felhasználásaGyógynövények adagolásaNövények gyógyhatásaGyógygombákTerápiákBetegségekGyógyteákIllóolajokZsíros olajokMihez-mitTanácsok


Kenyérfa


Kenyérfa
(Artocarpus heterophyllus, Syn: -)
Drog Artocarpus fructus ,
Más neve(i): jákafa


A kenyérfa a rózsavirágúak rendjébe és az eperfafélék családjába tartozó nemzetség. Rokonságban áll a fügékkel. Legismertebb és a leggyakrabban termesztett faja, a trópusi kenyérfa (Artocarpus altilis). Az egyes fajok Ázsia délkeleti részén, illetve a Csendes-óceán szigetein őshonosak. Azonban sok más trópusi térségbe is betelepítették.


Tartalmaz:→ kéregben, levélben flavon morin, artocarpetin, flavan artocarpanon, prenilflavonszármazék cikloartocarpin, artocarpin, cyanomaclurin
Gyógyhatása(i): '


Felhasználjuk:A legtöbb faj termése sok keményítőt tartalmaz, ezért nyersen csak ritkán fogyasztják. Leggyakrabban sütik, főzik vagy szárítva lisztté őrlik. A Karib-tenger szigeteire és az amerikai kontinensre Mexikótól Brazíliáig Cook kapitány javaslatára telepítették be. Az első szállítmányt a Bounty vitte volna Tahitiről; ez az ismert lázadás miatt meghiúsult. A kenyérfát gyakorta a házak körül nevelik, termését a piacokon árusítják. Három kenyérfa elegendő egy ember ellátására, bár ez a táplálkozás rendkívül egysíkú. A déltengeri szigeteken a fa (A. anisophyllus, A. dadah) kérgének rostos, belső részéből ruhát, fájából kenut és bútort készítenek, tejnedvéből ragasztót és tömítőanyagot nyernek.
Ellenjavallat: -


Lásd még: A növényről|Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Kenyérfa


A Wikimédia Commons tartalmaz Kenyérfa témájú médiaállományokat.