A kőtörőfű-virágúak rendjén belül a bazsarózsafélék családjába tartozó növény. Virágzása pünkösd ünnepének idejére esik, emiatt pünkösdirózsának is hívják. Honos Közép- és D-Európában. Hazai rokonfaja a bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis subsp. 'banatica') csak a Mecsek keleti részein található, szigorúan védett. A pünkösdi vagy bazsarózsát kertekben dísznövénynek telepítik. Évelő lágyszárú.
Tartalmaz:→ sziromlevélben anthocyan paeonin, cyanin és cserzőanyag, magban zsíros olaj, diterpenoid peregrinin, pektin, gyanta, gumós gyökérben monoterpén-glikozidok (paeonidanin, paeoniflorin), fenolsavak (benzoesav, p-hidroxi-benzoesav, galluszsav), acetofenon (a nem használatos levélben protoanemonin, sokféle fenoloid
Gyógyhatása(i): sziromlevelet és gyökeret régen népgyógyászatban idegbetegségek ellen, ma a homeopathiában használják.
Felhasználjuk:Kedvelt dísznövény, ezért kertekben gyakran ültetik. Mivel különösen a termesztett fajtáknak nagy, súlyos virágai nőnek a hosszú szárak csúcsán, ezért érdemes a növény mellé támasztékot tűzni.
Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek
