Más neve(i): pipacsmák, büdös mák, czúczik, lúdmák, pitypalatyvirág, veres mák, vad mák.
A pipacs vagy vadmák a boglárkavirágúak rendjébe, ezen belül a mákfélék családjába tartozó faj. Honos Eurázsiában, de világszerte elterjedt. Egyéves lágyszárú. Vetésekben, parlagokon országszerte gyakori, néha tömeges.
Tartalmaz:→ virágban 0,06% izokinolin-típusú alkaloid rhoeadin, több társalkaloid, köztük a piros színt adó papaverrubinok, továbbá anthocyanidin-diglikozid mekocyanin, anthocyan-glikozid mecopelargonin, szaponin. Magban kb. 35% zsíros olaj
Gyógyhatása(i): jó köhögéscsillapító és enyhe nyugtató hatású, teáját toroköblítésre használják, valamint alvászavarok ellen. A sziromlevél népgyógyászatban enyhe nyugtató és köptető, a magból a mákhoz hasonlóan zsíros olaj nyerhető.
Felhasználjuk:Magját sütemények és saláták ízesítésére, salátaolaj készítésére használják. Leveleit nyersen vagy főzve fogyasztják (mint a spenótot), de csak a virágbimbók kifejlődése előtt. A növény magját, leveleit, kinyílt virágszirmait májustól augusztusig gyűjtik, ami nagy figyelmet igényel: a szirmokat nem szabad összetörni, mert elvesztik a színüket és fekete foltossá válnak. Vékony rétegben kiterítve, napfénymentes helyen szárítják. A szárítás során a szirmok elvesztik élénkpiros színüket és liláspirosakká válnak. Virágszirmait vörös ételfesték készítésére, szirupkészítésre használják. Régen bort is színeztek vele.
Ellenjavallat: Gyermekeknél a friss hajtás mérgezési tüneteket okozhat!
.JPG)
Lásd még: A növényről
