Növények/Növények gyógyhatása/S/Salamonpecsét

A lap mérete: 3371 bájt

Növények

Salamonpecsét

Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények‎ • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyógygombák • Gyógynövény lista • Gyógynövény terápiák • Növények gyógyhatása • Gyógyteák • Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎ • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények‎ • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények‎ • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • • Fajtalisták • Mit-mihez használunk

---

Salamonpecsét

Salamonpecsét

(Polygonatum officinale , Syn: Polygonatum odoratum )

(Drog(ok): Polygonati rhizoma (et radix), Sigilli Salamonis rhizoma| {{{3}}} )

Más neve(i): Soktérdű salamonpecsét, orvosi vagy szagos salamonpecsét

A salmoanpecsét (Polygonatum odoratum, P.officinale) a spárgavirágúak rendjébe, ezen belül a spárgafélék családjába tartozó növényfaj. Honos Eurázsiában, Mediterráneumban. Évelő lágyszárú. Középhegységben gyakori, máshol szórványos. Erdős-sztyepp faj, nyílt bokorerdőkben, száraz tölgyesekben, szegélyekben található. A nemzetségbe hozzávetőlegesen 50 faj tartozik, melyek főképp a mérsékelt övben elterjedtek. Magyarországon négy faj őshonos.

• széleslevelű salamonpecsét ~ (Polygonatum latifolium) ~ Honos DK-Európában. Évelő lágyszárú. Középhegységben, Dunántúlon elég gyakori üde lomberdőkben.
• Fürtös salamonpecsét ~ (Polygonatum multiflorum) ~ Honos D-Eurázsiában. Évelő lágyszárú. A Középhegységben és a Dunántúlon gyakori üde gyertyán- és bükkelegyes erdőkben.
• Soktérdű salamonpecsét ~ (Polygonatm odoruatum, P. officinale) ~ Magyarországon őshonos növény, az Alföldön és a Magyar-középhegység területén él, gyakran megtalálható száraz, pusztai gyepekben, erdőkben (főleg tölgyesekben) és cserjésekben.
• Pávafarkú salamonpecsét ~ (Polygonatum verticillatum) ~ Európai-dél-eurázsiai flóraelemként Nyugat-Ázsiában, (beleértve Kínát, a Himaláját), Európában pedig Skandináviától délre és Spanyolországtól keletre, (beleértve az Egyesült Királyságot) is megtalálható. Magyarországi lelőhelyei: Zempléni-hegység, Aggteleki-karszt, Bükk-vidék, Mátra, Börzsöny. Virágzási ideje május – június.

Tartalmaz:→ szaponin (spirostan-típusú szapogeninnel), poliszaharid, nyálka-heteropoliszaharid, aszparagin, allantoin

Gyógyhatása(i): A gyógyszeriparban gyöktörzsét (Polygonati rhizoma) használják fel, mivel szívserkentő, vizelethajtó hatású, illetve cukorbaj ellen hatásos anyag található benne. Vércukorszint-csökkentő erősebb alimentaris hyperglykaemiában, népgyógyászatban (diureticum) főleg reumás panaszokra.

Felhasználjuk:Gyöktörzsének porából régen kenőcsöt készítettek, mellyel gennyes daganatokat kentek be azok elmulasztására, de hölgyek is használták arcpirosítóként, köszönhetően hajszálértágító, vagyis a bőr vérbőségét, pirosodását okozó hatása miatt.

Ellenjavallat: Házi szerként való alkalmazása veszélyes, fokozott óvatosságot igényel, mivel MÉRGEZŐ! hatású lehet. Ettől eltekintve gyökere és fiatal hajtásai is ehetők, ez utóbbiak íze a spárgáéra hasonlít.

Lásd még: A növényről Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Salamonpecsét