Más neve(i): Szent Antal virága, Szent Iván virága, Szent János virága, kásafű, tejzsugorító fű, Szent Iván seprűje, tejoltófű.
A tárnicsvirágúak rendjébe, ezen belül a buzérfélék családjába tartozó növényfaj. Előfordul csaknem egész Európában, Észak-Amerikában, valamint Ázsia egyes részein is. Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság területén él. A föld feletti részeket gyűjtik virágzáskor.
Tartalmaz:→ galiozin glikozida, rubiadid glikozida, aszperulozid glikozida, cseranyag, nyomokban illóolaj, állati tejet megoltó enzimek, sárga festék, növényi savak
Gyógyhatása(i): Teáját továbbá vese, epe, máj és légzőszervi megbetegedések ellen is alkalmazzák. - Ajánlott a pajzsmirigy betegségeire is. - A pajzsmirigy betegségei esetében belsőleg és külsőleg is lehet használni. - Kutatások bizonyítják, hogy a galaj külsőleg kedvezően hat a bőrdaganatokra, vizelethajtó, húgyutak megbetegedéseiben is.
Felhasználjuk:Korábban sajtok festésére használták, sárgafesték-tartalma miatt. Sajtkészítésnél oltóenzimként, mert olyan enzimet tartalmaz, ami a sajtot megalvasztja.
Lásd még: A növényről Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek
