Növények/Natúr gyógytea/Kék iringó
Növények Népi gyógyászat Gyógynövények Gyógynövények hatóanyagai Gyógynövények gyűjtése Gyógynövény‐gyógyszer interakciók Gyógynövények Interakciós hatásai Gyógynövények felhasználása Gyógynövények adagolása Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Gyógyteák Gyógyborok Gyógyfürdők
Régi népgyógyászati szer, melynek alkalmazása feledésbe merült, majd miután a harmincas években Páter Béla felfigyelt használatára, ellenőrizték hatását, előállították szaponinjait, melyeknek szerkezetét is felderítették.
|
Kék iringó
Latin neve: (Eryngium planum) Legártalmatlanabb köptető hatású növényeink közé tartozik, melyet ezért a gyermekgyógyászatban, valamint időskorúak kezelésére is javallnak. Társítható a vadon termő Mezei kakukkfű vagy vadcsombor (Thymus serpyllurri) földfeletti részeivel, melyeket csak az utolsó percben teszünk a kék iringót tartalmazó fövő vízbe, hogy illóolaj-tartalmát ne veszítse el. A két növény társítása által nyert szeszes kivonat a következőképpen állítható elő: 30 g Kék iringó Eryngii plani herba és 15 g kerti kakukkfű Thymi herba (vagy 20 g Serpyl herba) elegyét 70°-os szesszel átitatnak, egy órán át állni hagyják, a szeszes kivonatot leszűrik, a növényi részeket 500 ml vízzel felfőzik, negyedóráig állni hagyják, szűrik. A két szűrletet egyesítik, kiegészítik vízzel 600 ml-re és annyi cukrot adnak hozzá, amennyi feloldódik benne. Felnőtteknek napi 3-5 evőkanálnyit adagolnak. Ezt az édesített, szeszes folyadékot (elixírumot) jégszekrényben is csak korlátolt ideig lehet tárolni (használatkor a kanalat pár percre forró vízbe teszik). |
Kék iringó tea:
|