OpenOffice.org a gyakorlatban/Writer/Negyedik fejezet

Apache : OpenOffice

Negyedik fejezet

Beszúrás menü

A „Beszúrás” menüben egészíthetjük ki a dokumentumot speciális lehetőségekkel. Mindjárt ilyen a „Töréspont”-ok használata.

A Sortörés új sorba viszi a kurzor utáni szövegrészt, de egy bekezdés marad a szöveg. A Hasábtörés a másik hasábba viszi a szöveget, az Oldaltörés pedig a következő oldalra.

A „Mező” menüpontban van lehetőségünk dátum és idő beszúrására, valamint a későbbiekben ismertetendő Élőfej és Élőlábban alkalmazott automatikus „Oldalszám” beszúrására. Ilyenkor nem egy konkrét számot szúrunk be, hanem megmondjuk a programnak, hogy a dokumentum ezen oldalának számát tegye ide. Ez ezután automatikusan mindig a helyes oldalszám lesz.

A „Különleges karakter” pontban a billentyűzeten nem szereplő karaktereket lehet bevinni a kurzor pozíciójába.

A „Szakasz” pontban lehet szakasztörést készíteni és a szakaszokat kezelni. A dokumentum egy logikai részét nevezzük szakasznak, ennek a résznek más lehet az oldalmérete, tájolása, élőfeje, élőlába, margója, hasábszáma stb.

Egy szakaszon belül lehet állítani a hasábszámot („Hasábok” fül), a behúzásokat (a margótól) és a háttér színét („Háttér” fül).

Amit eddig még nem említettünk, az a „Lábjegyzet” vagy Végjegyzet fogalma. Ha a szövegben valamit meg akarunk magyarázni, például egy kifejezést vagy szót, akkor azt megjelöljük egy felső indexszel és a lap alján apró betűkkel odaírjuk a magyarázatát. A hivatkozást és a magyarázatot a program ezek után automatikusan egy oldalon tartja. Lehetséges, hogy ne az oldal alján szerepeljenek, hanem a szakasz vagy dokumentum végén, ekkor hívjuk végjegyzetnek.

Ebben a fülben a lábjegyzetek és végjegyzetek gyűjtési helyét határozhatjuk meg (a dokumentum vagy a szakasz végén legyen-e).

Lábjegyzetet ettől függetlenül a „Lábjegyzet” pontban szúrhatunk be.

Az Automatikus választási lehetőség esetében növekvő számokkal jelzi a lábjegyzeteket, Egyedi választásnál mi határozhatjuk meg, hogy milyen karakterrel jelölje, utána ezt a karaktert fogja növekvő számban alkalmazni (Például: *, **, *** stb.)

A „Beszúrás” menü „Jegyzet” pontjában lehetőségünk van megjegyzések tételére. Ezt egy kis sárga álló téglalappal jelzi, ami alapesetben nem látszik sem a képernyőn, sem a nyomtatásban. Ha duplán rákattintunk, akkor beugrik a Jegyzet ablak és megtekinthetjük.

Élőfej, élőláb

Az Élőfej (régebbi elnevezésén fejléc) egy dokumentumon belül az oldal tetején, az Élőláb (régebbi elnevezésén lábléc) pedig az oldal alján jelenik meg a margó felett, illetve alatt. Nemcsak egyszerű szöveget írhatunk ide, hanem ábrákat, emblémákat is, sőt „élővé” tehető úgy is, hogy oldalról oldalra a szövegből veszi a tartalmát.

Az élőfej és élőláb is lehet több soros. Tulajdonsága az élőfejnek és élőlábnak, hogy csak egyszer kell elkészíteni és a dokumentum minden oldalán automatikusan megjelenik, tipikusan itt használjuk az oldalszámozást is, ami pedig automatikusan változik oldalról oldalra. Az élőfej és élőláb tartalma változhat szakaszonként is, illetve előírhatjuk, hogy egy szakaszon belül az első oldal eltérő legyen (például címlap).

Az OpenOffice.org-ban lehetőség van „Élőfej” és „Élőláb” beszúrására a „Beszúrás” menü megfelelő pontjával. Ilyenkor az oldal tetején vagy alján fog villogni a kurzor, jelezve, hogy oda lehet írni a szöveget. Az élőláb tartalmazhat képet is. Talán az élőfej is :-).

Hogy lehet odalakat kihagyni pl: az elsőt és az utolsót, úgy, h. közbe az összes többin meg van?

Keret

Tudunk szövegkeretet is elhelyezni a dokumentumban a „Beszúrás” menü „Keret” pontjával.

A keret tartalmazhat szöveget, képet, táblázatot stb. Így van lehetőségünk több, egymástól távolabb eső helyre szöveget bevinni. Minden keretnek meghatározhatjuk a tulajdonságait: milyen magas és széles legyen (ezt később megváltoztathatjuk).

A Horgony részben szabályozhatjuk, hogy mihez „ragadjon” a keret. Alaphelyzetben azzal a bekezdéssel fog együtt mozogni, amiben a kurzor volt, amikor beszúrtuk a keretet.

A keretet igazíthatjuk is, mégpedig vízszintesen és függőlegesen egyaránt, a horgonyához képest.

A keretnek adhatunk nevet és tartalmát védhetjük a véletlen módosítás ellen, sőt a nyomtatásból is kizárhatjuk.

A „Körbefuttatás” fülön állítható be, hogy a kereten kívül lévő szöveg milyen módon viselkedjen. Alaphelyzetben „körülöleli”a keretet (Párhuzamos).

A „Szegély”, „Háttér” és „Hasábok” füleknél az eddig ismertetett lehetőségeket lehet alkalmazni a keret belsejére.

Táblázatok

Az OpenOffice.org a táblázatok gyors elkészítésében is a segítségünkre van. Táblázatot a „Beszúrás” menü „Táblázat” pontjában lehet beilleszteni.

Ha beszúrtunk egy táblázatot (megadtuk, hogy hány sor és hány oszlop legyen), akkor az Objektum eszköztár jobb szélén megjelenik egy kis kék háromszög. Erre kattintva a „Szövegobjektum eszköztár” kicserélődik a „Táblázat eszköztárra”.

Az eszköztár ikonjainak jelentése:

Ha a cellákban számok vannak felette, akkor összeadja őket.

A táblázat rögzített (nem változtatható méretű), Változtatható, de csak arányosan, illetve szabadon változtatható.

Cellákat lehet egyesíteni, felosztani, illetve a méretüket akkorára változtatni, hogy a bennük lévő szöveg és kép pont beleférjen.

Sort és oszlopot lehet beszúrni, valamint törölni a segítségükkel.

Szegélyek beállítása (a táblázaté), A szegélyek vonaljellemzőinek beállítása, valamint a cellák hátterének beállítása.

Mint általánosságban az egész OpenOffice.org-ban, itt is alkalmazhatjuk a helyi menüt. Ha a táblázatra kattintunk a jobb egérgombbal, akkor az alábbi helyi menüt fogjuk látni:

A táblázat összes tulajdonsága itt megváltoztatható. A legszokatlanabb talán a számformátum menüpont.

Itt beállíthatjuk, hogy a cellában lévő szám miként viselkedjen. Például ha Dátum típusúnak állítjuk be, akkor műveleteket is végezhetünk két dátum típusú cellával. Ezt részletesebben a Calc-ot ismertető részben tárgyaljuk.

A „Beszúrás” menü „Vízszintes vonal” menüpontjában egy vonalat illeszthetünk a dokumentumba:

Ez főleg akkor hasznos, ha a szöveg egyes részeit jól láthatóan el akarjuk egymástól választani.