Irányítószám/Pécs/Névadói/Szendrey Júlia

(Pécs/Névadói/Szendrey Júlia szócikkből átirányítva)
Szendrey Júlia

Szendrey Júlia

Szendrey Júlia (Keszthely, 1828. december 29.[1] – Pest, 1868. szeptember 6.) magyar költő, író, fordító; előbb Petőfi Sándor költő, majd Horvát Árpád történész felesége
Férjét 1849. július 20-án Tordán látta utoljára. Petőfi még két levelet írt nejének, azután halálhírét hozták.
1850. július 20-án végső kétségbeesésében Horvát Árpád történész, egyetemi tanárhoz írt levelet, akit legtöbbre becsült, s aki iránt bizalommal viseltetett, hogy látogassa meg. Amikor a férfi megjelent, egy csomagot akart neki átadni, hogy azt, ha két hét múlva se térne vissza Pestre, elégesse. Horvát Árpád a fiatal nőt igyekezett lebeszélni a szándékáról, de mivel ez nem sikerült, hajfürtöt kért tőle örök emlék gyanánt. Másnap, július 21-én titokban megesküdtek.
1867-ben megfogamzódott benne az az akkoriban különösnek tűnő elhatározás, hogy elköltözik a férjétől. Ismerősei hiába figyelmeztették a külvilág ítéletére és egyre súlyosbodó betegségére – méhrákot diagnosztizáltak nála –, nem voltak képesek őt lebeszélni szándékáról.
A végső lökést az adta Szendreynek, amikor kiderült, hogy férje egyéb viszonyai mellett pornóújságokkal töltötte idejének nagy részét. Férje egyébként nem volt mellette sem betegségében, sem halálos ágyánál, így értékes iratait is Tóth Józsefre bízta Júlia, aki ekkor már teljesen elutasította férjét annak viselkedése, megváltozott magatartása miatt, és válni akart.
Temetéséről atyja, a 68 éves Szendrey Ignác gondoskodott, eredeti sírján leánykori neve szerepelt. Jelenleg közös koporsóban nyugszik Zoltán fiával a Kerepesi úti temetőben, egy sírban nyugszik első férje szüleivel és Petőfi Istvánnal, Sándor öccsével. A Kerepesi temetőben sírjára – annak ellenére, hogy Horvát Árpád feleségeként halt meg – ez áll felvésve: Petőfi Sándorné, Szendrey Júlia, élt 39 évet. Júlia édesapja 95 évesen hunyt el.


Bővebben: w:Szendrey Júlia