Sablon:Halak-rákok-kagylók/inf
A szakácskönyv halas ételeihez ad rövid tájékoztatást és linket a Wikipédiában levő bővebb leírásokra.
Használata
szerkesztés- A hal-ételeknél
Beillesztése
szerkesztés- {{Halak-rákok-kagylók}}
Paraméterek
szerkesztés- nincsenek.
Így néz ki
szerkesztés| Magyar neve | Latin név | Halak-rákok-kagylók* |
|---|---|---|
| Harcsa | (Silurus glanis) | A legnagyobb példányok 3 m hosszúra is megnőnek, ezek súlya 200 kg is lehet! Jellegzetes ismertetőjele a bajsza! A fehér-húsú ragadozó halban alig van szálka, a meleg vizeket kedveli. A filék sütve, füstölve is kedveltek. Manapság egyre gyakrabban találkozunk az afrikai harcsával, ami szintén hasonló tulajdonságú. Sok C-, B3-vitamint és káliumot, magnéziumot tartalmaz.
10 dkg=163 kcal, 11,3 g zsír |
| Fogas | (Sander lucioperca) | Ragadozó, édesvízben élő hal, gyorsan úszik, az „újszülött példányokat” az apahal védelmezi. Európában és az USA-ban él. Jellegzetes ízű húsa alig tartalmaz zsírt, lágy, de mégis tömör. Legfinomabb sütve, különböző mártásokkal.
10 dkg=90 kcal, 0,7 g zsír |
| Hering | (Clupea harengus) | Az észak-atlanti vizekben, az Északi- és Keleti-tengerben él. Ezüstösen csillogó bőre miatt a „tenger ezüstjének” is nevezik. Leggyakrabban konzervben találkozunk vele, pedig frissen is kitűnő. Húsa sok B1-, B2-vitamint, fluort és káliumot tartalmaz.
10 dkg=165 kcal, 14,9 g zsír |
| Tőkehal | (Gadus morhua) | A kifejlett példány 1 méter hosszúra megnőhet, súlya pedig 40 kg is lehet. Fehér húsa zsírszegény, sok jódot tartalmaz, ezért nagyon egészséges. Májából készül a csukamájolaj, ami rendkívül gazdag az értékes omega-3 zsírsavakban.
10 dkg=81 kcal, 0,6 g zsír |
| Lazac | (Salmo salar) | Húsa jellegzetesen rózsaszín, íze markáns. Állandóan vándorol, édes vízben születik, elúszik a tengerhez, majd újra visszatér az édesvízbe szaporodni. Kanadában, az Atlanti-tenger partjainál, az Északi- és Keleti tengerben él. Húsát süthetjük, grillezhetjük, párolhatjuk – fontos, hogy ne túl sokáig.
10 dkg=215 kcal, 13,3 g zsír |
| Lepényhal | (Platichthys flesus) | A lapos, szinte kör alakú hal teljesen „normális halként” születik. Fejlődése során a bal szeme a jobb oldalára vándorol, és elkezd az oldalán úszni. Leggyakrabban az Északi- és Keleti-tengerben él. A legnagyobbak 50 cm hosszúak és 2 kg nehezek is lehetnek. Húsa jódot, kalciumot, káliumot, nátriumot is tartalmaz. Egészben megsütve a legfinomabb.
10 dkg = 83 kcal, 0,8 g zsír |
| Pisztráng | Oncorhynchus, Salmo és Salvelinus | Zsírszegény, kevés szálkája van, ízletes, lágy húsú. Könnyen tenyészthető fajta. Élőhelyétől függően létezik édesvízi és tengeri fajta is. A lazaccal rokon, gyakran össze is keverik őket, de a pisztráng húsa fehér. Sok benne az A- és a B2-vitamin, a kálium és a nátrium.
10 dkg=103 kcal, 2,7 g zsír |
| Ponty | (Cyprinus carpio) | Szinte az egész világon, a legtöbb tóban megtalálható. Könnyen tenyészthető. A tükörpontyon kevesebb a pikkely, érdemesebb ezt vásárolni. A legfinomabb példányok 30-40 cm hosszúak, és 1,2-2,5 kg nagyságúak. Leggyakrabban karácsonykor kerül az asztalra, pedig bármikor nagyon finom!
10 dkg=115 kcal, 4,8 g zsír |
| Vörössügér | (Perca) | Nevét rózsaszín bőréről kapta. Tömör, száraz húsa azonban fehér, és nagyon kevés szálka található benne – leginkább sütésre való. Ragadozó hal, az Atlanti-óceán nyugati részén és az Indiai-óceán középső táján él. Húsa A-, C-vitamint, nátriumot, kalciumot tartalmaz.
10 dkg = 104 kcal, 2,6 g zsír |
| Nyelvhal | (Soleidae) | A legízletesebb halak egyike. Lágy, fehér húsa szinte szétolvad a nyelven. Tartalmaz A-, B1-vitamint, szelént, foszfort. A legnagyobb példányok 60 cm hosszúak és 80 dkg súlyúak. Legfinomabb, ha serpenyőben, egészben megpirítjuk.
10 dkg = 89 kcal, 2,5 g zsír |
| Tonhal | (Scomber scombrus) | Minden tengerben otthon érzi magát. Több fajtája létezik, a 70 centistől a 3 méteresig. A piros színű tömör hús íze legjobban a gyenge borjúfilére emlékeztet. Minél világosabb a húsa, annál frissebb a hal. Leginkább sütve, grillezve készítsük. Leggyakrabban azonban konzervként, olajban találkozunk vele.
10 dkg = 147 kcal, 8,5 g zsír |
| Rákok | (Astacus astacus) | A rákok családja nagyon sokféle. A nagyobbakat páncélosoknak nevezzük, ezek a homár, a languszta, a tarisznyarák. A másik csoportjuk a garnélarákok, ezek közé sorolhatjuk a nagyobb scampit, és a kisebb apró-rákokat, amelyeket az Északi-tengerben halásznak. De ide tartoznak az édesvízi rákok is. Közös bennük, hogy bátran fogyaszthatjuk őket kézzel! A farok részen a páncél két oldalát nyomjuk össze, így könnyen le tudjuk pattintani a húsról.
10 dkg = 75 kcal, 1,0 g zsír |
| Fekete kagyló | (Mytilida) | Eredetileg az Atlanti-óceán északi vidékén éltek, de napjainkban már sokfelé, kagylótelepeken tenyésztik. Kb. 5 év alatt érik el az átlagos nagyságukat (5-8 cm hosszú). 1 kg kagylóból 20 dkg kagylóhús marad. Sok vasat, A-, B-, C- és D-vitamint is tartalmaz.
10 dkg = 68 kcal, 1,9 g zsír |
| Tintahal | (Sepiida) | Más néven szépia, puhatestűek törzsébe és a fejlábúak osztályába sorolható állatfaj. Előfordul az Atlanti-óceánban, az Északi-tengerben, a Földközi tengerben. Testében meszes csont található, ezt nem fogyasztjuk. Tíz karját, amin tapadókorongokat találhatunk, különbözően készíthetjük el. Grillezve, salátába nagyon finom, érdemes előkészítve vásárolni. |
Lásd még
szerkesztés- Itt nézhetsz utána, hogy ennek a sablonnak az esetleges megváltoztatása mely lapokra van kihatással: →
- Sablon:Halak-rákok-kagylók (beillesztve) (← erre mutató hivatkozások | szerkesztés)
◄ szerk.
- A információs lapokat a Kategória:Sablon információk helyen gyűjtöttük össze.