Sablon:Halak-rákok-kagylók/inf

A szakácskönyv halas ételeihez ad rövid tájékoztatást és linket a Wikipédiában levő bővebb leírásokra.

Használata

szerkesztés
A hal-ételeknél

Beillesztése

szerkesztés
{{Halak-rákok-kagylók}}

Paraméterek

szerkesztés
nincsenek.

Így néz ki

szerkesztés
Magyar neve Latin név Halak-rákok-kagylók*
Harcsa (Silurus glanis) A legnagyobb példányok 3 m hosszúra is megnőnek, ezek súlya 200 kg is lehet! Jellegzetes ismertetőjele a bajsza! A fehér-húsú ragadozó halban alig van szálka, a meleg vizeket kedveli. A filék sütve, füstölve is kedveltek. Manapság egyre gyakrabban találkozunk az afrikai harcsával, ami szintén hasonló tulajdonságú. Sok C-, B3-vitamint és káliumot, magnéziumot tartalmaz.

10 dkg=163 kcal, 11,3 g zsír

Fogas (Sander lucioperca) Ragadozó, édesvízben élő hal, gyorsan úszik, az „újszülött példányokat” az apahal védelmezi. Európában és az USA-ban él. Jellegzetes ízű húsa alig tartalmaz zsírt, lágy, de mégis tömör. Legfinomabb sütve, különböző mártásokkal.

10 dkg=90 kcal, 0,7 g zsír

Hering (Clupea harengus) Az észak-atlanti vizekben, az Északi- és Keleti-tengerben él. Ezüstösen csillogó bőre miatt a „tenger ezüstjének” is nevezik. Leggyakrabban konzervben találkozunk vele, pedig frissen is kitűnő. Húsa sok B1-, B2-vitamint, fluort és káliumot tartalmaz.

10 dkg=165 kcal, 14,9 g zsír

Tőkehal (Gadus morhua) A kifejlett példány 1 méter hosszúra megnőhet, súlya pedig 40 kg is lehet. Fehér húsa zsírszegény, sok jódot tartalmaz, ezért nagyon egészséges. Májából készül a csukamájolaj, ami rendkívül gazdag az értékes omega-3 zsírsavakban.

10 dkg=81 kcal, 0,6 g zsír

Lazac (Salmo salar) Húsa jellegzetesen rózsaszín, íze markáns. Állandóan vándorol, édes vízben születik, elúszik a tengerhez, majd újra visszatér az édesvízbe szaporodni. Kanadában, az Atlanti-tenger partjainál, az Északi- és Keleti tengerben él. Húsát süthetjük, grillezhetjük, párolhatjuk – fontos, hogy ne túl sokáig.

10 dkg=215 kcal, 13,3 g zsír

Lepényhal (Platichthys flesus) A lapos, szinte kör alakú hal teljesen „normális halként” születik. Fejlődése során a bal szeme a jobb oldalára vándorol, és elkezd az oldalán úszni. Leggyakrabban az Északi- és Keleti-tengerben él. A legnagyobbak 50 cm hosszúak és 2 kg nehezek is lehetnek. Húsa jódot, kalciumot, káliumot, nátriumot is tartalmaz. Egészben megsütve a legfinomabb.

10 dkg = 83 kcal, 0,8 g zsír

Pisztráng Oncorhynchus, Salmo és Salvelinus Zsírszegény, kevés szálkája van, ízletes, lágy húsú. Könnyen tenyészthető fajta. Élőhelyétől függően létezik édesvízi és tengeri fajta is. A lazaccal rokon, gyakran össze is keverik őket, de a pisztráng húsa fehér. Sok benne az A- és a B2-vitamin, a kálium és a nátrium.

10 dkg=103 kcal, 2,7 g zsír

Ponty (Cyprinus carpio) Szinte az egész világon, a legtöbb tóban megtalálható. Könnyen tenyészthető. A tükörpontyon kevesebb a pikkely, érdemesebb ezt vásárolni. A legfinomabb példányok 30-40 cm hosszúak, és 1,2-2,5 kg nagyságúak. Leggyakrabban karácsonykor kerül az asztalra, pedig bármikor nagyon finom!

10 dkg=115 kcal, 4,8 g zsír

Vörössügér (Perca) Nevét rózsaszín bőréről kapta. Tömör, száraz húsa azonban fehér, és nagyon kevés szálka található benne – leginkább sütésre való. Ragadozó hal, az Atlanti-óceán nyugati részén és az Indiai-óceán középső táján él. Húsa A-, C-vitamint, nátriumot, kalciumot tartalmaz.

10 dkg = 104 kcal, 2,6 g zsír

Nyelvhal (Soleidae) A legízletesebb halak egyike. Lágy, fehér húsa szinte szétolvad a nyelven. Tartalmaz A-, B1-vitamint, szelént, foszfort. A legnagyobb példányok 60 cm hosszúak és 80 dkg súlyúak. Legfinomabb, ha serpenyőben, egészben megpirítjuk.

10 dkg = 89 kcal, 2,5 g zsír

Tonhal (Scomber scombrus) Minden tengerben otthon érzi magát. Több fajtája létezik, a 70 centistől a 3 méteresig. A piros színű tömör hús íze legjobban a gyenge borjúfilére emlékeztet. Minél világosabb a húsa, annál frissebb a hal. Leginkább sütve, grillezve készítsük. Leggyakrabban azonban konzervként, olajban találkozunk vele.

10 dkg = 147 kcal, 8,5 g zsír

Rákok (Astacus astacus) A rákok családja nagyon sokféle. A nagyobbakat páncélosoknak nevezzük, ezek a homár, a languszta, a tarisznyarák. A másik csoportjuk a garnélarákok, ezek közé sorolhatjuk a nagyobb scampit, és a kisebb apró-rákokat, amelyeket az Északi-tengerben halásznak. De ide tartoznak az édesvízi rákok is. Közös bennük, hogy bátran fogyaszthatjuk őket kézzel! A farok részen a páncél két oldalát nyomjuk össze, így könnyen le tudjuk pattintani a húsról.

10 dkg = 75 kcal, 1,0 g zsír

Fekete kagyló (Mytilida) Eredetileg az Atlanti-óceán északi vidékén éltek, de napjainkban már sokfelé, kagylótelepeken tenyésztik. Kb. 5 év alatt érik el az átlagos nagyságukat (5-8 cm hosszú). 1 kg kagylóból 20 dkg kagylóhús marad. Sok vasat, A-, B-, C- és D-vitamint is tartalmaz.

10 dkg = 68 kcal, 1,9 g zsír

Tintahal (Sepiida) Más néven szépia, puhatestűek törzsébe és a fejlábúak osztályába sorolható állatfaj. Előfordul az Atlanti-óceánban, az Északi-tengerben, a Földközi tengerben. Testében meszes csont található, ezt nem fogyasztjuk. Tíz karját, amin tapadókorongokat találhatunk, különbözően készíthetjük el. Grillezve, salátába nagyon finom, érdemes előkészítve vásárolni.

Lásd még

szerkesztés
Itt nézhetsz utána, hogy ennek a sablonnak az esetleges megváltoztatása mely lapokra van kihatással: →

szerk.

A információs lapokat a Kategória:Sablon információk helyen gyűjtöttük össze.