Sablon:Refhely*

A sablonról [Sablondok. infó] [Sablon szerkesztés] [Infó szerkesztés]

Ez a sablon a cikk szövegéből lábjegyzetbe küld rövid utalásokat egy vagy több forrásra, és ezek az utalások pontosítással vagy megjegyzésekkel is kiegészíthetőek. Ha a cikk szövegéből az illető lábjegyzethez ugrató számocskára nem kattintunk rá, hanem csak nyugodni hagyjuk fölötte az egeret, akkor a buboréksúgóban láthatóvá válnak a sablonba írt információk (a legtöbb böngészőben).

A refhely* használata megkívánja, hogy a hivatkozott forrás részletes leírásához a ==Források== szakaszban egy rövid azonosítót rendeljünk, mégpedig a sor elejére írt { {hely} } sablonban.

A lábjegyzetbe küldött utalások a ==Megjegyzések== szakaszában fognak megjelenni, ahol erről a { {Megjegyzések} } sablon gondoskodik.

A lábjegyzetben egy rövid forrásutalásra kattintva továbbugorhatunk a forrás részletes leírására.

A refhely* sablon a jegyzetelő sabloncsalád része. Ez a forráshivatkozások nélküli megjegyzésekhez a { {jegyzet} } és a { {jegyzet*} } sablonok használatát kínálja, az előbbibe írtak a Megjegyzések, az utóbbival írtak pedig a Megjegyzések szakaszában válnak láthatóvá. A sabloncsalád részletes ismertetése a Sablon:Jegyzetelő sabloncsalád/doc lapon olvasható.

Változatok

Hivatkozás egy forráshelyre

• {{refhely*| hely }}

A helyet meg kell adni és ez egy pontosítással vagy megjegyzéssel is kiegészíthető.

Ha az egeret egyszerűen nyugodni hagyjuk, akkor a hely azonosítója látszik a buboréksúgóban.

Például:

• {{refhely*|Adamik 1971}} Ez lesz belőle:

Hivatkozás egy forráshelyre pontosítással vagy megjegyzéssel

• {{refhely* | hely | szöveg }}

Megjelenít egy kis számot, amire kattintva a lábjegyzetbe jutunk. A sablonban megadott hely és szöveg a számocska fölött úszva a buborékban is, a lábjegyzetben is olvasható. Onnan a nyilacskára kattintva a forrás részletes leírásához jutunk.

Például:

• {{refhely*|Szophoklész 1979|93. oldal – A Helkónon levő forrásnak és e forrás nimfájának neve.}} Ez lesz belőle:

Hivatkozás maximum tizenegy forráshelyre egyetlen lábjegyzetben

• {{refhely* | hely | szöveg | hely | szöveg | hely | szöveg | hely | szöveg }}

A forráshelyek azonosítója és a köztes szövegek ugratás nélkül is látszanak a lábjegyzetre vivő számocska buboréksúgójában.

Az első forráshely leírására a nyilacska segítségével közvetlenül odaugrathatunk, a többire csak a lábjegyzetből tudunk továbbugratni.

Egyes azonosítókat vagy szövegeket el is lehet hagyni, de ilyenkor is fel kell tüntetni a köztes választóvonalakat! Például így nézhet ki négy, minden pontosítás és megjegyzés nélkül megadott hely esetében:

Példák:

• {{refhely*|Kőváry 1859|55;| Benkő 1971 |232–233;|Rácz 2001|28;|Éder 1978| 405–432.}}

Négy hely és négy pontosítás. Ez lesz belőle:

• {{refhely*|Kőváry 1859|| Benkő 1971 ||Rácz 2001||Éder 1978|}}

Négy hely minden megjegyzés nélkül. Ez lesz belőle:

• {{refhely*|| Benkő levelezéséből az 1782-es dátumra lehet következtetni. Lásd |Szabó–Tarnai 1988| 44.}}

A köztes választóvonalak jelzik, hogy az első helyen nincs forráshivatkozás. Ez lesz belőle:.

• {{refhely*|Éder 1978| 126; |Rácz 2001| 7–11.}}

Két hely pontosítással. Ez lesz belőle:

Megjegyzések

Források

• ↑ Adamik 1971: Catullus versei. Adamik Tamás. Tankönyvkiadó. 1971. = Auctores Latini.
• ↑ Benkő 1971: Benkő Samu: Középajtától Európáig. In: Sorsformáló értelem. Bukarest. 1971.
• ↑ Éder 1978: Éder Zoltán: Benkő József nyelvészeti munkássága és az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság. Budapest: Akadémiai. 1978. ISBN 963-05-1383-8
• ↑ Kőváry 1859: Kőváry László: Erdély történelme. Pest: Ráth Mór. 1859–1866.
• ↑ Szinnyei 1891: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
• ↑ Rácz 2001: Rácz János: Népi növényneveink. In: Magyar Nyelvőr. 125. évfolyam 3. szám. 2001. július–szeptember. ISSN 1585-4515
• ↑ Szabó–Tarnai 1988: ' Benkő József levelezése. A leveleket összegyűjtötte és a jegyzeteket szerkesztette Szabó György és Tarnai Andor. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete. 1988. ISBN 963 222 153 2.
• ↑ Szophoklész 1979: Szophoklész: Szophoklész drámái. (hely nélkül): Európa. 1979. = Bibliotheca classica,