„Címerhatározó/Ausztria címere” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
701. sor:
|-
| [[Kép:Ausztria_birodalmi_kiscímere.jpg|thumb|center| Ausztria birodalmi kiscímere<br> 1848: változatlan.]] 1866: változatlan
|| 1848: változatlan. <br>Velence elvesztése után a középcímer megváltozott. Stájerországgal helyettesítették, mely korábban Karintiával egy pajzson helyezkedett el.<br>1866: A sas mellén a Habsburg-Lotharingiai címer, a szárnyain 11 pajzs. Jobbra: Magyarország, Galícia, Alsó-Ausztria, Salzburg, Stájerország; balra: Csehország, Illíria, Erdély, Morvaország/Szilézia, Karintia/Krajna; alul: Tirol. [[Fájl:AD_Autriche_3.PNG|thumb|Ferenc József címere]]
|| Többé nem használták.
|-
714. sor:
 
 
|}
 
 
 
{| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto"
|+ '''IV. Károly (1887-1922)'''
! Kiscímer || Középcímer || Nagycímer
|-
|
|| [[Fájl:AD_Autriche_3.PNG]]
||
|-
| colspan="3" align="left"|
'''Megjegyzés:''' A Habsburg–Lotaringiai-ház utolsó uralkodója, 1916 és 1918 között I. Károly néven a Habsburg Birodalom utolsó császára és IV. Károly néven az utolsó magyar király. Két évi uralkodása után Ausztriát köztársasággá kiáltották ki. Nem mondott le, és az új államformát nem fogadta el. 1922-ben bekövetkezett haláláig azon tevékenykedett, hogy visszaállítsa a monarchiát, ám nem járt sikerrel.
 
'''Címzése:''' I. Károly Isten kegyelméből Ausztriai császár, Magyarország e néven IV., Apostoli Királya, Cseh, Dalmát, Horvát-Szlavonországok, Galicia, Lodoméria, Ráma, Szerb, Kún és Bolgárországok, úgy Illyria, Jeruzsálem stb. királya, Ausztria főhercege, Toscana és Krakó nagyhercege, Lotharingia, Salzburg, Steyer, Korontán, Krajna és Bukovina hercege, Erdély nagyfejedelme, Morvai őrgróf, Fel- és Al-Szilézia, Modena, Párma, Piacenza, Guastalla, Osviecim és Zátor, Teschen, Friaul, Raguza és Zára stb. hercege, Habsburg, Tyrol, Kyburg, Göre és Gradiska grófja, Trient és Brixen fejedelme, Fel- és Al-Luzsica s Isztria őrgrófja, Hohenembs, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg stb. grófja, Trieszt, Kattaro és a Szláv őrgrófság ura.
 
|}