„Szakácskönyv/Régi receptek” változatai közötti eltérés

:Antik szakácskönyvekben található régi kifejezés. Annyit jelent, mint a konyhai műveletek előtt a szárnyasok csőrét le kell vágni.

 

== B ==

 

:Rozs-szalmából font, hasított fűzfavesszővel kötözött (bab) tartó edényféleség.

 

== C ==

 

:Régi szövegekben a cukrozott gyümölcs gyakori neve.

 

== CS ==

 

:Alma v. vadkörte ecet

 

== D ==

 

:Gyümölcs-szörppel, mazsolával és datolyával töltött, összehajtogatott lepény-féle. Régebben divatos, a Balkánon át Keletről tanult édesség.

 

== E ==

 

:Franciaországból, a XVIII. század második felétől származik. Gyorsan elterjedt Európában. A meleg konyhás üzletek írásos, kézbe vehető ételválasztéka. Nálunk a reformkortól népszerűsödött.

 

== F ==

 

:Főleg A XVIII. század második felétől a két világháború közötti időig egyes vidékeinken a kisfröccs vagy a pikoló sör elnevezése. (Egyes vélemények szerint a név azzal magyarázható, hogy olyan kis mennyiséget jelent, ami egy füttyre kiiható.)

 

== G ==

 

 

 

== H ==

 

== HOSZPOT ==

:vagy HOCHEPOT - Balkáni eredetű egykor népszerű étel. Ürühúsdarabok sárgarépával, burgonyával és fűszeres lében megfőzve. A XVIII. század második felétől leírásokban, irodalmi alkotásokban gyakran szereplő étel.

== ICCE ==

:Itce, Icce (e:ice) = régi űrmérték, 0,84 l. Helyenként és koronként változó, általában 0,7-0,8 dl folyadékot jelölt, de voltak ennél kisebb, illetve nagyobb mennyiségű iccék is, mint pl. a Mátyás király mondái között szereplő cinkotai icce esetében.

 

 

== J ==

 

 

 

== K ==

 

== KUPOLYA ==

:Dongázott, fedeles liszttartó készség, fűzfa abronccsal megerősítve. Általában mogyorófából készítették.

== L ==

 

:(levél) Babérlevél. [[Szakácskönyv/Fűszerek/Mit-mihez#Babérlevél|Mit-Mihez]]

 

== M ==

 

:Fokhagymamártás

 

== N ==

 

:Erdélyi, a leírások szerint jellegzetes lakodalmi pogácsa.

 

== O ==

 

:vagy ORIGÁNUM - Régi receptekben, szakácskönyvekben és leírásokban a majoranna szerepel így. [[Szakácskönyv/Fűszerek/Mit-mihez#Majoránna|Mit-Mihez]]

 

== Ö ==

 

:Régi leírásokban, receptekben, szakácskönyvekben gyakori kifejezés. Jelentése: sovány, vékony (pl. "ösztövér berbécs-comb", ösztövér reggeli).

 

== P ==

 

:vagy QUINTEL - Régi mérték, kb. 1/4 lat.

 

== R ==

 

:Húst süt.

 

== S ==

 

:Söprő (pálinka), igen rossz minőségű, hitvány égetett szesz-fajta. Az ún. sutulás-eljárással készítették A XVIII. században a leggyengébb minőségű, de erős gyümölcspárlatokat. Olcsósága miatt volt nagyon kelendő.

 

 

== Sz ==

:A Felvidéken és a palócoknál a szeletelt, aszalt gyümölcsöt hívták így.

 

== T ==

 

:A XVIII. század második felétől divatos étel. Hagymával, paprikával, liszttel sűrített levesben kifőzött vékony füstöltsonka szeletek.

 

== U ==

 

 

 

== V ==

 

 

 

== Z ==

 

 

 

== Zs ==

 

:Fűszeres, savanyú, híg, tojásos, krémes állagú mártás. Sáfránnyal is szokták ízesíteni, színezni.

 

 

<!--Kisszótár régi vendéglátós kifejezésekből - Gundel Imre (1927-1993) emlékének - Dr. Draveczky Balázs Néhány azóta felmerült adattal kiegészítve-->

<br />

{{Szk-lábléc}}<br />