„Heraldikai lexikon/Cet” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Egykor [[halak|halnak]] vélték, ezért pikkelyes testtel ábrázolták, a szájában gyakran hosszú agyarakkal vagy fogakkal, füllel (és gallérral), bika- vagy kígyófejjel. Az efféle ábrázolások abból adódnak, hogy egykor a legtöbb [[heraldikus]] vagy [[címerfestő]] egyáltalán nem látott valódi bálnát a természetben, ezért annak képi megjelenítését erősen befolyásolták a bestiáriumok leírásai és a cethez kapcsolódó hiedelmek. A heraldikában, főleg a mai modern címertanban, előfordulnak a különféle cetfajták nem-stilizált, természetes alakjának megfelelő ábrázolásai is, gyakran a légzőnyílásból szökőkútszerűen kilövellő vízzel. Az [[angol heraldika|angol heraldikában]] előfordul [[sisakdísz]]ként is, valamint megtalálható a Whalley család és a hasonló nevű apátság címerében, melyek nyilvánvalóan [[beszélő címer]]ek, továbbá Biarritz 14. századi címerében.
 
A Talmud szerint a Leviathan rettenetes bálna, melyet a régi csillagászok a Sárkány csillagképpel azonosítottak. Ezért egyes [[heraldika]]i bálnaábrázolásokat, főleg azokat, melyek [[pajzstartó]]ként szerepelnek, könnyű összetéveszteni a [[sárkány|sárkánnyal]] (vagy a [[tengeri kígyó|[tengeri] kígyóval]]), mert pikkelyes teste nagyon hasonlít ahhoz, de általában nincsenek lábai. Ilyenek pl. a nagyszalatnyai Fischer család 1692-es bárói címerének pajzstartói, a két összekulcsolt halszörny (marina monstra piscium figurae haud absona)<ref>Lásd Gudenus I. 415.</ref> is. Más bálnafájták régen két, ritkán négylábúak voltak, mint pl. a fent nevezett címer egyik változatának pajzstartói. A báró Fischer család pajzstartó halszörnyeinek fókaszerű fejformája megegyezik az Adriaen Coenen (1514 - 1587), holland természetbúvár Visboeck (1585) című művében látható egyik halszörny ábrázolásmódjával. Coenen a tengeri szörnyek képét [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Conrad_Gessner Conrad Gessner]] (1516–1565), svájci humanistától és természettudóstól vette át,<ref> Coenen heraldikai forrásokat is használt. A tengeri (sün)disznó (histrix) ábráját (mely kis disznó hosszú tüskékkel, s mely előfordul XII. Lajos Francia király, mint Orléans hercege és Blois grófja címerének sisakdíszeként) és leírását például [[Claude Paradin]] 1557-es művéből vette át.</ref> az ő forrása pedig valamilyen [[bestiárium]] lehetett. Átvette [[Olaus Magnus]] tengeri szörnyeit is. Miként az a báró Fischer család címerének példáján is látható, a halszörnyek ábrázolásmódja általános mintát követhetett és a bécsi udvar [[címerfestő]]i is ezen mintákhoz fordultak a különleges címerállatok megrajzolásánál.
 
A cet (a [[delfin]] és más [[halak]]) a [[címerleírás]]ban lehet '''nyitott szájú''' (de: abgestanden), ha kitátott szájjal ábrázolják, valamint '''uszonyú''' (de: beflosset, berundelt, gefiedert), ha a testétől eltérő színű uszonnyal (és/vagy farokkal) ábrázolják (pl. vörös uszonyú aranycet). A [[francia heraldika|francia heraldikában]] a bálnát vörös fogakkal ábrázolták és ezt "fogú"-nak (fr: fierté) nevezték. Gyakran fierté a vörös fogú, uszonyú és farkú cet is a francia heraldikában.
99 520

szerkesztés