„Heraldikai lexikon/Cet” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
73. sor:
 
A cet régen olyan víziszörny volt, mely az alsó, az alvilág, a déli égbolt, a külső hideg és sötétség, a tél, a halál megtestesítője. Pozitív párja a [[delfin]] volt. A régi hiedelmek szerint más állatokhoz ([[bika]]) hasonlóan a Földet egy vagy több óriáscet hordozza a hátán. A középkori művészetben gyakran ábrázolták a pokol bejáratát a halszörnyeteg nyitott szájaként. Ugyanakkor a Jónást elnyelő cet, melyet a középkori ábrázolásokon több állat testrészeiből állítottak össze, a saját testén belül óvja meg a háborgó tengerbe vetett prófétát, majd biztonságosan partra teszi.
 
<gallery>
Kép:Albrecht_Dürer,_Arion_(1514).jpg|Albrecht Dürer, ''Arion'' (1514) című grafikája. A görög legenda szerint Ariont, a tehetséges énekest a tengerészek bedobták a vízbe, hogy ellophassák a tulajdonát. Ő azonban énekével elbűvölt egy delfint, aki megmentette. Ez a delfin a testén több kidudorodást visel, mint a természetben élők.
</gallery>
 
A különféle tengeri szörnyekről [[Abraham Ortelius]] ''Islandia'' című térképe (1585) ad képet, mely ''Theatrum orbis Terrarum'' (Antwerpen, 1587) című atlaszából való. (A holland mellett több kiadása is ismert: 1585, 1587, 1590 [latin], 1591 [német], 1592 [latin], 1595 [latin], 1598 kétszer [egyik francia], 1601 [latin], 1602 [spanyol és német], 1603 [latin], 1606 [angol], 1608/1612 [olasz], 1609/1612 [latin], 1609/1612/1641 [spanyol].) A tékép hátulján a nagybetűkkel jelölt 13 tengeri szörny leírása is szerepel, melyek közül sokat vett át [[Olaus Magnus]], ''Carta Marina'' (1539) című térképéről, de Olaus Magnus egyes szörnyei megtalálhatók Adriaen Coenen könyvében is. A bálnák egyes fajtái között vannak olyanok, melyeket négy lábbal, két mellső lábbal vagy lábak nélkül ábrázoltak.