„Címerhatározó/Sztrányay címer” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
24. sor:
 
Wesselényi Miklós nádornak Vágteplicén kastélya, Sztranyay Györgynek pedig két kúriája volt.
A Sztranyay család zálogbirtok révén szerezte vagyonát, zömében Wesselényinek adott kölcsönök útján. Ezenkívül tevékenykedett a váruradalom gazdasági-jogi ügyeiben is. Wesselényi familiárisa volt. Nemességre is Wesselényi terjesztette fel 1665-ben. Az armálist végül, nősülése után, 1672-ben kapta meg. A trencséni megyegyűlésen 1672 októberében hirdettette ki magát.<ref>'''Trencsén megye nemesi közgyűlése (1656-1676). (Protocolla determinatiorum). Nemeslevél kihirdetése valamint peres ügyek. Trencsén vármegye Levéltára.''' (MOL microfilm. 43085.doboz. Eredeti jegyzőkönyv –Nyitra területi Állami Levéltár.) (693/a-694/a. oldal)<br><br>
 
''Az Úr 1672. évében, Mihály arkangyal ünnepe utáni hétfőn /október 3./, Trencsénben tartott pecsételő szék ülése.''<br><br>
 
Vitézlő Sztranyay György bemutatta az őfelsége által részére adományozott armálist/nemeslevelet és kérte a nyilvánosan történő felolvasását és a szokott módon történő kihirdetését.<br><br>
 
Ugyancsak Sztranyay György úr kérésére felolvastatott és kihirdettetett az őfelsége által részére kiadott oltalomlevél is.<br><br>
 
Nagyméltóságú gróf Esterházy Pál dunán-inneni főkapitány és méltóságos gróf hadadi Wesselényi László nevében és személyében vitézlő Jeszenszky Mihály ünnepélyesen tiltakozik és újból, és újból ellentmond a nemeslevél Sztranyay György úr kérésére történő kihirdetésének, mivel a fent említett Sztranyay György emlékezet óta az ő örökös uradalmaik alattvalójaként élt, továbbá az ő beleegyezésük és ajánlásuk nélkül szerzett magának nemeslevelet és vétette fel magát az igazi nemesség sorába. Az ő sztrecsényi jószágaikból is igényt tartott bizonyos örökségre, sőt ez alapján részesült az említett nemeslevélben, s éppen ezért mind a kihirdetésnek, mind az ország törvényei ellenében kierőszakolt nemesítésnek ellentmondanak. Jószágaik és jogaik védelmében éberen őrködnek, még őfelsége kegyes határozata ellenében is. <br><br>
 
Az ellentmondást hallva vitézlő Sztranyay György azt mondja, hogy ő a sztrecsényi javakból semmiféle örökségre nem tart igényt, mivel Csongrád megyében birtokos, amint erről az adománylevél és a birtokba iktatást bizonyító levél is rendelkezett.<br><br>
 
Ugyanaz az ember /Jeszenszky Mihály/ a tiltakozó grófok nevében mondja, hogy a nemesség felkérésének/szerzésnek ez a módja nem lehetséges, mivelhogy az ilyen birtokokkal semmiféle haszon nem jár. Más lenne a helyzet, ha az adományozás a nemtelenség állapotából és az onnan való kivétel tekintetében történt volna, de miként az kitűnik Sztranyay György előterjesztéséből, ő már az előtt is nemes volt. Ugyanis abban az esetben a javak adományozása, személyének és nemtelen állapotának kinyilvánításával az ország törvényeiben szokott módon történt volna. Ezért továbbra is tiltakozik az elfogadása ellen és megtiltja a bizonyság levél kiadását. <br><br>
 
''A vármegye közönségének határozata:''<br><br>
 
Őfelsége nagylelkűsége iránti hűségük örökké tartó megnyilvánulásaként az őfelsége által kiadott nemeslevelet és kegyes oltalomlevelet alázatosan elfogadták és ugyanakkor az említett adományost adományos társaival együtt ennek a vármegyének a nemesei sorába beírták és őt az ország néhai méltóságos nádora, mint a király helyettese nemesi rangra emelte.<br><br>
 
A gróf urak előtt azonban nem zárván el a tiltakozás utját jogaik védelmében.<br><br>
 
Az említett grófok nevében ugyanaz az ember /Jeszenszky Mihály/ tiltakozik a határozat ellen, hogy amennyiben mégis az ő jogaik ellenében döntenek, más helyen fognak érvényt szerezni jogaiknak. Ismételten eltiltják a bizonyság levél kiadását. <br><br>
 
(695/a.oldal) ''Az Úr 1672. esztendejében, Lukács evangélista ünnepe előtti pénteken /október 12/, Trencsénben tartott pecsételő szék ülése.''<br><br>
 
A méltóságos főispán úr /gr. Illésházy György/, mint a biccsei uradalom földesura és birtokosa, valamint ennek az uradalomnak az örökös ura tiltakozik vitézlő Sztranyay György nemeslevele ellen és tiltja a bizonyság levél kiadását, míg az igazság ki nem derül a javak birtoklását illetően.
Tekintetes és nagyságos Pongrácz Ferenc úr, mint az óvári javak jószágigazgatója ugyanolyan módon tiltakozik, miként a főispán úr.<br><br>
 
Az ügyben értesíttetett a tekintetes Magyar kancellária is. (731/a.oldal) <br><br>
 
''Az Úr 1674. esztendejében a pünkösd ünnepét követő első vasárnap utáni hétfőn /május 21/, Trencsénben tartott törvényszéki ülés.''<br><br>
 
Vitézlő Jeszenszky Mihály felperes „Sztranyavszky” György alperes ellenében tiltott szavak használata és szidalmazás miatt kezdeményezett pere.<br><br>
 
Felperes ügyvédje nemes Pettkó Dániel az előrebocsátandókat előre bocsátván, az idézés kiküldésével felemelte a pert és az ügyben törvényes ítélet meghozatalát kéri.<br><br>
 
Alperes nevében, a hivatalból kirendelt vitézlő Kucsini János ünnepélyesen tiltakozik és kifogást emel az idézés módja ellen. (748/a.) <br><br>
 
''Az Úr 1675. esztendejében a húsvét előtti 4. vasárnapot követő hétfőn /március 18./, Trencsénben tartott törvényszéki ülés.''<br><br>
 
Felemelték vitézlő Jeszenszky Mihály felperes vitézlő Sztranyay György alperes ellen illetlen és becsmérlő szavak használata miatt benyújtott keresetét. <br><br>
 
Felperes ügyvédje, nemes Pettkó András a vármegye ügyvédvalló levelével felszerelve megjelent és tiltakozást terjesztett elő ügyfele nevében és elmondja, hogy nem lehet tudni alperes mi okból és milyen lélektől vezérelve vetemedett a gyalázkodásra.<br><br>
 
Alperes nevében nem jelent meg senki, ezért a távollevő ellen szól minden jog.<br><br>
 
''A perben a törvényszék a következő határozatot hozta:''<br><br>
 
Az alperest gyalázkodás miatt 100 forint nyelvváltságra, a meg nem jelenés miatt pedig 12 forintra büntetik Ezeknek kétharmada a törvényszéket, egyharmada a felperest illeti.<br><br>
 
Felperes kéri az ítéletlevél kiadását. <br><br>
 
Az ítélet ellen vitézlő Sztranyay György június 18-án a vármegye jegyzője előtt, annak hivatalos helységében tiltakozást terjesztett be. (775-775/a.oldal) <br><br>
 
''Az Úr 1675. esztendejében, pünkösd ünnepét követő első vasárnap utáni szerdán /június 13./, Trencsénben tartott közgyűlés.''<br><br>
 
Vitézlő Sztranyay György - a Jeszenszky Mihály alispán által- az ellene indított perben hozott ítélet ügyében fellebbezéssel élt és újabb vizsgálat lefolytatását kérte.<br><br>
 
Sztranyay György alperes képviseletében nemes Velics Gábor ügyvéd jár el. Felperest ezúttal is Pettkó András ügyvéd képviseli.<br><br>
 
''A vármegye határozat:'' <br><br>
 
A korábban hozott ítéletet az 1655. évi törvény 53. cikkelyének értelmében jogerőre emelték. (802/a.oldal) <br><br>
 
''Az Úr 1676. esztendejében, a pünkösd ünnepét követő első vasárnap utáni hétfőn /június 2./, Trencsénben tartott törvényszéki ülés.'' <br><br>
 
Felemelték vitézlő Ghillány Illés felperes gyalázkodás miatt vitézlő Sztranyay György alperes ellen indított perét.<br><br>
 
Felperes ügyvédje nemes Demján István, aki a perben az alispán megbízásából jár el. <br><br>
 
Alperes személyesen kívánja magát képviseltetni. </ref> Felesége [[Spáczay címer|Spáczay]] Zsuzsanna (1645 k.-1696 e.) volt.[http://www.sztranyay.extra.hu/0.sz.OSFA.htm]