A lap 2010. január 3., 10:25-kori változata szerkesztés KeFe (vitalap \| szerkesztései) 258 362 szerkesztés a Új oldal, tartalma: „{{Genealógiafej}}”		A lap 2010. január 5., 08:03-kori változata szerkesztés visszavonás KeFe (vitalap \| szerkesztései) 258 362 szerkesztés aNincs szerkesztési összefoglaló Újabb szerkesztés →
1. sor: {{Genealógiafej}} A '''genealógia''' (származástan) a [[nemzetség]]ek, [[Család (szociológia)\|családok]] történetét, [[leszármazás]]i rendjét tanulmányozó történeti [[Tudomány#Segédtudományok\|segédtudomány]]. A családtörténeti kutatások eredményét elsősorban [[Családfa\|családfákon]] vagy jegyzékekben foglalják össze. Kétféle alapvető megközelítésben '''őstábla''' és '''leszármazási tábla'''. Az őstábla fentről lefelé időben visszafelé halad, a leszármazási tábla fordítva. <div style="float: right; margin-left: 1em">__TOC__</div> == A genealógia tudománya == === Története === A görög és római korból már sok emléke van létezésének. Önmagában a vallásban is nagy szerepet játszottak bizonyos leszármazási elemek. A görögöknél az ''ősatya'' kultusza miatt a vezetők előszeretettel vezették vissza eredetüket valamely héroszig vagy akár istenségig, a római korból pedig nemzetségtáblák maradtak fenn. A római családkutatást a görög kultúra importja indította meg, de önálló eredményeket is felmutatott, mivel a római nemzetségek az örökbefogadások és ''clienturák'' miatt egészen bonyolultak voltak. A genealógia kezdeti idejében természetesen csak az uralkodók családi kapcsolatait jegyezték fel, később kibővült az uralkodó osztályokkal, még később egészen széles társadalmi rétegekre. Ezek és a középkori családfák természetesen tele voltak ellenőrizetlen és ellenőrizhetetlen adatokkal. A germán népeknél a vérrokonságon alapuló genealógiát művelték, erre már az V-VI. századból vannak adatok (gótok, burgundok, angolszászok). ''Suntheim'' a XV. század végén a ''Babenbergek'' és ''Habsburgok'' családját kutatta, majd a genealógia tudományos fejlődése a reneszánsz idején indult meg, a XVI. századtól elsősorban latin nyelven publikáltak ilyen tárgyú munkákat. Ezek megbízásra készültek, az uralkodó osztályok tagjai részére. A tudományosság szempontjából alapvető fontosságú volt a családtörténeti eredmények és a köztörténet összekapcsolása. 1764-től jelenik meg a ''Gothai almanach'', amely a mai napig élő sorozat. A magyar középkori irattárak tartalmaznak leszármazási adatokat, de csak a XVII. századtól ismerünk családfákat. Az első nyomtatott magyar családkutatás-tárgyú munka [[Budai Ézsaiás]] családlexikona a XVII. század második feléből. E korra az idealizált családtörténetek jellemzőek. A ma is hasznosítható forrásmunkák 1778-tól jelentek meg ''Wagner Károly'', ''Lehoczky András'' tollából. 1857 és 1868 között készült az a munka, amely a mai napig megalapozza a magyar családkutatást: ''Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal (I-XIII)'' (reprintben 1987-1988. Helikon). 1883-ban megalakult a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, melynek folyóirata a ''Turul''. Szakfolyóiratként említhető a ''Családtörténeti Értesítő'' (1899-1901), vagy a ''Genealógiai Füzetek'' (1903-1912). A második világháború után a genealógiát hatalmi eszközökkel visszaszorították, két okból: egyfelől a leszármazási adatok felhasználásának hitleri módja miatt, másfelől pedig ''kispolgári'' allűrökre és a nemességkutatásra hivatkozva. A Genealógiai Társaság 1950-ben megszűnt, csak 1983-ban alakult újjá, 1992-től pedig a ''Turul'' is újraindult. A genealógia tudománya alapul szolgált újabb tudományágak létrejöttéhez is, mint a [[történeti demográfia]] és a [[történeti szociológia]]. === Alkalmazása === A [[történelem]] egyik segédtudományaként a birtoktörténet és helytörténet kutatásában elengedhetetlen az alkalmazása. Az orvostudományban is fontos szerepet játszhat egyes öröklődő betegségek felismerésében, tanulmányozásában. Fontos felhasználója a [[néprajz]] is. A korábbi időkben polgári felhasználása (a hobbi jellegű tevékenységen felül) birtokviták és örökösödési perek terén nyert jelentőséget. Gyakori volt az ''ősigazolás'' vagy ''őspróba'', amely a polgári rétegben több polgárjoghoz kötődő tevékenység vagy jog elnyerésének eszköze volt (tanulás, polgárjog, tisztségviselés joga, stb.). A legkorábbi időktől fogva alkalmazták a közeli rokonok házasságának megakadályozására, melynek első írásos forrása [[Caius Octavianus Caesar Augustus\|Augustus]] idejéből származik. {{főcikk\|Családfakutatás}} == A genealógia forrásai == === Szájhagyomány === A kortársak kutatásának fontos eleme, mivel a vizsgálatot általában nehéz megindítani, alapadatokat találni. A mai világban gyakoriak a költözések, válások, adoptálások, amelyek az első lépések megtételét bonyolítják, hiszen az adatokat általában a szülőhelyen találni meg, a későbbi válásokról, adoptálásokról vagy esetleg névváltozásokról a születési anyakönyvekben nincs adat. A szájhagyomány általában három, de legfeljebb öt generációra terjed ki. === Írott források === Az írott források - természetüknél fogva - rendkívül sokrétűek lehetnek, az elbeszélő történeti forrásoktól az önéletrajzon és emlékiraton keresztül a halotti beszédekig és anyakönyvekig. Ezek legfontosabb képviselői természetesen az egyházi anyakönyvek, azonban ezek vezetését csak a tridenti zsinat rendelte el (1545-1564), és Magyarországon a XVII-XVIII. század fordulója körül kezdett rendszeressé válni a vezetése. Az egyházi anyakönyvek lehettek születési-, házassági- és halotti-anyakönyvek. Ezt a rendszert 1894-től az állami anyakönyvezés is átvette és alkalmazta. Az állami anyakönyvek vezetését és tartalmát az 1894. évi XXXIII. törvénycikk szabályozza. Ritkábbak, szórványosabbak a családi feljegyzések, genealógiai táblázatok, címereslevél, illetve annak folyamodványa, a nemesség-igazolások, periratok (örökösödés, birtok, stb.), névváltozások jegyzékei, összeírások, katonai adattárak, polgárjegyzékek, céhnyilvántartások, személyes iratok (igazolványok, bérletek, tagsági könyvek, stb.), telekkönyvek és eredeti felvételük, rendőrségi regiszterek és címnyilvántartások, orvosi kartotékok. === Nyomtatott források === A genealógia számára az úgynevezett ''aprónyomtatványok'' fontosak, amelyek az élet fontos eseményeiről készített üdvözlő-, értesítő kártyák, lapok. Esküvői meghívó, gyászjelentés, évfordulók és fontos események emléklapjai, névjegyek. === Epigráfiai emlékek === Az [[epigráfia]] épületek, építmények feliratozásával, táblák, domborművek, vésetek tartalmával és stílusjegyeivel foglalkozó tudományág. Ezek sokszor tartalmaznak évszámot, személynevet, az aktuális uralkodó nevét, eseményeket. Gyakorlatilag minden lakó- és közösségi célú építményen megjelenik. === Funerális emlékek === Használható adatokkal szolgálnak a ''síremlékek'' általában, és az azokat kísérő halotti címerek és zászlók. A temetkezésben igen régi hagyomány az elhunyt személyes adataival feliratozni a sírhelyet. === Tárgyi emlékek === Bármilyen használati- vagy dísztárgyon előfordulhat genealógiai adat, úgymint évszámok, címerek, személynevek. === Történeti ikonográfiai emlékek === Bármilyen technológiával és tárgyban készített festmény, bár legtöbbször a portrék fontosak. Éppígy a fényképek és filmfelvételek. == Lásd még == * [[ősgaléria]] {{A történelem segédtudományai}} == Külső hivatkozások == * [http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=6557 Az 1894. évi XXXIII. tc.] * [http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/1297.html Genealógia] * [http://www.familysearch.org/Eng/Library/FHL/frameset_library.asp Mormon családtörténeti honlap] * [http://www.familyhistory.ro/ Erdélyi történelmi családok honlapja] * [http://www.conce.com Conce Project] (english) == Irodalom == *{{cite book\|last=Bertényi\|first=Iván (szerk.)\|title=A történelem segédtudományai\|year=2001\|publisher=Osiris K.\|isbn=963-389-505-7}} [[Kategória:Genealógia\| ]] [[Kategória:Történelem segédtudományai]] [[en:Genealogy]] [[ar:علم الأنساب]] [[ast:Xenealoxía]] [[az:Genealogiya]] [[bg:Генеалогия]] [[br:Lignezouriezh]] [[bs:Genealogija]] [[ca:Genealogia]] [[co:Genealogia]] [[cs:Genealogie]] [[cv:Генеалоги]] [[cy:Hel achau]] [[da:Slægtsforskning]] [[de:Genealogie]] [[dv:ނަސަބުގެ ޢިލްމު]] [[el:Γενεαλογία]] [[eo:Genealogio]] [[es:Genealogía]] [[et:Genealoogia]] [[fa:تبارشناسی]] [[fi:Sukututkimus]] [[fr:Généalogie]] [[he:גנאלוגיה]] [[hr:Genealogija]] [[id:Genealogi]] [[io:Genealogio]] [[is:Ættfræði]] [[it:Genealogia]] [[ja:系譜学]] [[ka:გენეალოგია]] [[la:Genealogia]] [[lv:Ģenealoģija]] [[ml:വംശാവലിപഠനം]] [[nl:Genealogie (geschiedkunde)]] [[nn:Slektsforsking]] [[no:Slektsforskning]] [[nrm:Généalogie]] [[oc:Genealogia]] [[pl:Genealogia]] [[pt:Genealogia]] [[ro:Genealogie]] [[ru:Генеалогия]] [[scn:Catanannu (antinatu)]] [[simple:Genealogy]] [[sk:Genealógia (história)]] [[sl:Rodoslovje]] [[sr:Генеалогија]] [[sv:Genealogi]] [[tr:Soy bilimi]] [[uk:Генеалогія]] [[vi:Gia phả học]] [[vo:Genealog]] [[yi:ייחוס]] [[zh:系譜學]]

„Genealógia/Történelmi” változatai közötti eltérés