„Heraldika/A címer összetevői” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
==A címer összetevői==
<div style="float: right; margin-left: 1em">__TOC__</div>
A címer legfontosabb része a '''[[Heraldikai lexikon/pajzs]]'''. Ezért a ''tulajdonképpeni címernek'' a pajzsot tekintjük. A címer többi részei az úgynevezett ''címerrészek és -tartozékok''.
A pajzsból, [[
A címerpajzsnak a '''[[
A mezőt különféle [[
[[Image:Hyghalmen Roll Late 1400s.jpg|thumb]]
A mezőben különféle '''[[
A címer három fő alkotórésze tehát: 1. a pajzs, 2. a szín (borítás), és 3. a címerábrák.
16. sor:
A <big>'''címerábrák'''</big> címerképekre és mesteralakokra oszlanak.
'''<big>[[Heraldikai lexikon/Címerkép|Címerkép]]</big>''' lehet mindenféle tárgy, ember, állat, stb.
A [[címerhatározó]] klasszifikációs rendszere a címerképeket hat csoportba osztja: 1. ''emberek'', 2. ''tárgyak'', 3. ''állatok'', 4. ''természeti tárgyak és jelenségek'', 5. ''növények'', 6. ''egyéb címerképek''.
22. sor:
Az adott lény rendszertani besorolását a fej határozza meg. Pl. a kentaur ezért került az ember csoportba. Az állatokra is érvényes, hogy azon lények besorolásánál, melyeknek nincs külön neve és két eltérő állat testrészeiből állnak (pl. medvefejű és oroszlántestű lény), a fej (és annak máza) a releváns, az állatot a fej szerint soroljuk be a rendszerbe (a medvék közé).
A magyar címereken gyakran szerepel a páncélos kar és a láb. Ezek lehetnek [[levágott]]ak, ha a vágóvonal egyenes és [[Heraldikai lexikon/letépett]]ek, ha a vágóvonal cafatos. A címerkép lehet [[Heraldikai lexikon/növekvő]], ha csak 1/3-a látható, [[Heraldikai lexikon/előtűnő]], ha félig és [[Heraldikai lexikon/előtörő]], ha a kétharmada látszik. Ha csak a körvonalai figyelhetők meg, [[Heraldikai lexikon/árnyék]]nak nevezzük.
[[Kép:Oroszlán.png|350 px]]
A heraldikában rendkívül gyakori az oroszlán és a sas, melyek sokszor további [[Heraldikai lexikon/megkülönböztető jegyek]]kel is rendelkeznek mint pl. [[Heraldikai lexikon/lépő]], [[Heraldikai lexikon/ülő]], [[Heraldikai lexikon/ugró]], [[Heraldikai lexikon/ágaskodó]], [[Heraldikai lexikon/visszanéző]], stb. oroszlán és más négylábú állatok. Az állatok eltérően színezett csőrét, karmait, patáját, agyarait, fogait, esetleg uszonyait, sörényét, farokvégét stb. a [[Heraldikai lexikon/címerleírás]]ban fegyverzetnek nevezzük. Így pl. beszélhetünk arannyal [[Heraldikai lexikon/fegyverzett]] vörös oroszlánról.
A növények között gyakori a heraldikai [[Heraldikai lexikon/liliom]] és a heraldikai [[Heraldikai lexikon/rózsa]].
A természeti tárgyak közül a magyar heraldikában nagyon gyakori a (hatágú) csillag és a félhold, valamint viszonylag gyakori a nap is.
A '''<big>[[Heraldikai lexikon/mesteralak]]ok</big>''' az [[Heraldikai lexikon/osztóvonalak]] által létrejövő geometriai alakzatok, melyeket eltérő módon színeznek ki, mint a pajzsmező többi részét. Az osztóvonalak által a pajzson létrejövő alakzatok lehetnek mezők vagy mesteralakok, attól függően, hogy a színek és más címerábrák milyen szerkezeti alakzatokat eredményeznek. (Lásd [[Heraldikai lexikon/szín-alakzat viszony]]). Ennek ismerete a [[címerhatározás]] szempontjából is fontos.
A fekete-fehér ábrákon a színeket általában [[vonalkázási rendszer|vonalkázással]] jelölik.
37. sor:
[[Kép:Vonalkázás.png]]
A pajzsmező ornamentális vagy geometriai vonalakkal történő díszítése a [[Heraldikai lexikon/damaszkolás]]. Ritka színezési mód az ''[[árnyék]]'', amikor a csak a címerábra körvonalai látszanak, s ezen az [[alap]] színei áttetszenek.
==A pajzs tagolása==
A főbb ''tagolások'': a hasítás, vágás, harántolás, balharántolás,
A főbb ''mesteralakok'' a főbb tagolások diminutíváinak tekinthetők: a [[Heraldikai lexikon/cölöp]], a [[Heraldikai lexikon/pólya]], a [[harántpólya]], a [[Heraldikai lexikon/balharántpólya]] a [[Heraldikai lexikon/kereszt]] és a [[Heraldikai lexikon/harántkereszt]].
[[Kép:Tagolás_és_mesteralak.PNG|600 px]]
51. sor:
[[Kép:Mezmes.PNG|450 px]]
Az angol heraldikában ezen kívül fő mesteralaknak (ordinary) számít a [[Heraldikai lexikon/szarufa]], az [[Heraldikai lexikon/ágas]] és a [[Heraldikai lexikon/villa]] is.
Az ''egyéb mesteralakok'' csoportjába olyan címerábrák képezik, melyek részben a fentiek változatai, részben külön típusok. A fontosabbak a következők: a [[Heraldikai lexikon/pajzsfő]], a [[Heraldikai lexikon/pajzstalp]], a [[Heraldikai lexikon/telek]], a [[Heraldikai lexikon/sakkozott]], a [[harántsakkozott]], a [[Heraldikai lexikon/rutázott]], a [[Heraldikai lexikon/rácsozott]], [[Heraldikai lexikon/harántrácsozott]] stb. pajzs, az [[ék]], a [[Heraldikai lexikon/süvegezett]], a [[Heraldikai lexikon/saruzott]] pajzs, a [[ráma]], a [[Heraldikai lexikon/bizánci]], a [[Heraldikai lexikon/lepényes]] stb.
[[Kép:Mesteralakok.PNG|550 px]]
A címerpajzs függőleges, vízszintes és harántos vonalakkal történő tagolása általában ''osztott pajzs''ot hoz létre. Az [[Heraldikai lexikon/osztóvonal]] lehet ''egyenes, hullámos, homorú, domború, ormos, fűrészes, fodros, mankós, fecskefarkas, golyós, felhős, vaskalapszerű, keresztalakos, villás, meanderes, lángnyelves, ívelt'' stb.
[[Kép:Osztóvonal.png|550px]]
63. sor:
A pajzs lehet ''kétszer, háromszor, négyszer'' stb. ''osztott''.
A '''kétszer osztott''' vagy ''felezett'' pajzsoknál több variáció fordul elő. A függőleges vonallal történő osztás ''[[Heraldikai lexikon/hasított]]'', a vízszintes ''[[Heraldikai lexikon/vágott]]'' pajzsot eredményez. Az átlós vonalak szelt pajzsot adnak: a (heraldikai) jobb felső sarokból kiinduló [[Heraldikai lexikon/osztóvonal]] ''[[Heraldikai lexikon/harántolt]]'', a bal felső sarokból átlósan a jobb alsó sarokba tartó vonal ''[[Heraldikai lexikon/balharántolt]]'' pajzsot eredményez.
[[Kép:Tagol.JPG|530 px]]<br>
(A képen látható számozás a [[Heraldikai lexikon/címerleírás]] szempontjából 1-es számmal jelöli a fő címermezőt. A [[a címerhatározás szabályai|címerhatározás]] szempontjai ettől némileg eltérnek.)
A '''háromszor osztott''' vagy ''harmadolt'' pajzsok az előzőek változatai, de itt csak akkor beszélhetünk harmadolt pajzsról, ha az egyes mezők borítása eltérő. Ha ugyanis a két szélső mező máza megegyezik, mesteralakkal (pólyával, cölöppel, harántpólyával, vagy balharántpólyával) van dolgunk, nem harmadolt pajzzsal. A harmadolt pajzsoknak ezenkívül további változataik is vannak. Ha az osztóvonalak egyenesek, ''ék-'', illetve villásosztásról beszélünk, ha pedig a ferde osztóvonalak íveltek, ''sátor''ral van dolgunk.
| |||