„Heraldikai lexikon/Címer” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{Heraldika}}[[Kép:Drágffy_címer.jpg|right|250px]]
A '''címer''' olyan, általában [[pajzs]]on viselt, meghatározott szabályok szerint megszerkeszett színes jelvény, melyet egy család, intézmény vagy testület a saját maga identifikálására örökletes, állandó jelleggel használ.
38. sor:
A csatában a [[páncél]]t viselő lovagoknak szükségük volt valamilyen ismertető jelre, mely alapján meg lehetett őket különböztetni a tömegben. Erre szolgált a [[pajzs]] és a [[sisakdísz]]. Hazatérve sokan tovább viselték a Szentföldön használt jelvényeiket. A címerek elterjedését a lovagi kultúra fejlődése, az egyre gyakoribbá váló [[lovagi torna|lovagi tornák]] mozdították elő, ahol minden résztvevőnek saját címerre volt szüksége, mivel a tornák előtt megtartott [[címerszemle|címerszemlén]] a közönség is megtekinthette a résztvevők egy helyen kiállított címerét (pajzsát és/vagy sisakdíszét). Így fokozatosan egyre jobban terjedtek a címerek, annak igazolásaként is, hogy annak viselője tornaképes, tehát az uralkodó réteghez tartozó ember. A címerhez és a pajzshoz a lovagi kultúrában különféle jelentéstartalmak kapcsolódtak. A tisztességes harc, a fényes páncél és a szeplőtelen pajzs a lovagi becsület szinonímája lett. Lovagnak lenni nagy tisztességet jelentett és idővel nemcsak az egyszerű [[nemes]]ek számítottak lovagnak, hanem a főurak is. A tornaképesség régiségét legjobban a címerekkel lehetett igazolni. Így alakult ki a címerek örökletes használata, ami a címer fogalmának legfontosabb összetevője, amellett, hogy a címer színes jelvény, melyet meghatározott szabályok szerint rajzolnak meg.
A címerek a keresztes háborúkat követően minden valószínűség szerint a 12. század közepén, [[Anjou]] és [[Maine]] tartományok területén alakultak ki. Az első címeres [[pecsét]]ek a 12. század második harmadában jelentek meg [[Franciaország]]ban, [[Anglia|Angliában]] és [[Németország]]ban. G. Demay, francia pecsétkutató a lovaspecsétek
Az első címernek a [[sakkozott]] pajzsot tartják, melyet sakkozott lótakaróval együtt Waleran de Beaumont (1104-1166), Meulan és Worcester grófja 1136 és 1138 között viselt a pecsétjén. A címert valószínűleg anyja, Isabel de Vermandois révén örökölte a francia Vermandois családtól. Testvére Raoul (†1153), Vermandois grófja 1130-1135 között használt pecsétjén sakkozott zászló látható és 1146-os pecsétjén is sakkozott pajzs fordul elő, melyet Michel Pastoreau nyomán Bertényi Iván közölt ([[Heraldikai lexikon/Rövidítések| Bertényi]], 1993. 14-15.l.). A sakkozott címer a rokoni kapcsolatok útján idővel rendkívüli módon elterjedt Angliában.
58. sor:
Egy időben a sisakdísz szinte fontosabb szerepet töltött be, mint a pajzs. Egy 1326-os oklevél szerint, melyet Károly Róbert Imre fia, Miklósnak adományozott, a címer még [[sisakdísz]]t jelentett és csak később nyerte el mai értelmét. („cristam inferius descriptam, que vulgo Cymer dicitur, in forma avis scilicet falkonis aurei, habentis distensas blaveas alas, sub quibus folia deaurata in modum herbe, vulgo Luhere dicte, pendent” Turul 1901. 98. l.) A legkorábi magyar címeradományok sisakdíszadományok voltak és a 13. századtól számos ún. sisakpecsét ismert, melyen csak a sisak és a sisakdísz látható. Mihály, Zólyomi ispán 1272-es pecsétjén a [[dőlt pajzs]]on a [[csöbörsisak]] ormán tollak (vagy virágok) láthatók. 1332-ben sisakdísz viselésére kapott engedélyt Kolos királyi apród fia, Kolos és Szécsényi Tamás [[országbíró]] (1349-1354) szintén sisakpecsétet használt.
Az irodalomban a 12. század közepétől kezdtek megjelenni a címerszerű jelképek, de ezekre még nem létezett külön elnevezés. A német Wappen 'címer' szó az ófelnémet wafen 'fegyver' származéka és a többi európai nyelvben is hasonló az etimológiája. Az ófelnémet wâfen szónak kezdetben 'kard' jelentése is volt és a pajzsra ritkán használták. A pajzs és a pajzsbeli kép értelme a 12. század utolsó évtizedeitől mutatható ki, amikor címerpajzsot és címersisakot is jelentett. A 12. század második felének pecsétjein gyakran szerepelnek címerszerű ábrák pajzs nélkül. A pajzs csak kb. 1180-tól került előtérbe, mint a szimbólumok viselője, míg a zászló és a bandérium (címeres zászló) elvesztette jel szerepét és általános jelkép lett. A 13. század közepétől a jel (de: Zeichen) már a címer
A legkorábbi magyar címerek az Árpád-ház tagjainak pecsétjein maradtak fenn 1190 tájáról. Ezután kezdtek címert használni az országos méltóságviselők is, akiknek a pecsétjei nagyrészt szintén a királyi jelvényt ábrázolták, de hamar kimutathatók az ettől eltérő sajátos családi címerek is, melyek egyes feltételezések szerint az előkelő családok esetében az ősi nemzetségi totemekből származnak. A [[zászlósurak]] címerüket a [[bandérium]]ukra is ráhelyezték, mely alatt az adott úr csapata vonult hadba. A címeres zászló jelentősége különösen az Anjou-korban nőtt meg. A 13. századtól a fontosabb városok is kezdtek címeres pajzsot használni, sőt falusiak által kiállított és címeres pecséttel megerősített oklevél is ismert ebből a korból. A 14. századtól számos címeres sírkő maradt fenn és a [[polgár]]ok heraldikai ábrái gyakran váltak ötvösjellé, kovácsjeggyé, házjellé. [[Zsigmond]] király uralkodásától kezdve a címerhasználat a magyar [[köznemesség]] körében is általános lett.
66. sor:
==A címerek hasznosítása==
A címerek, mint bizonyos információtartalommal bíró jelek, alkalmasak arra is, hogy személyt, tárgyat, földrajzi egységet, kort stb. identifikáljanak. Helyes módszer alkalmazása esetén egyetlen címernek ugyanolyan információértéke lehet, mint
==A címerek fajtái==
A valódi (viselt) címer a [[lovagkor]]ban alakult ki a 12.
A magáncímer lehet 1. [[nemesi címer ]] és ezen belül családi címer (de: Geschlechterwappen), valamint [[házassági címer]] (de: Heiratswappen), majd 2. [[polgári címer]] és 3. [[paraszti címer]] is. A hivatalos címerek az [[államcímer]], a [[megyecímer]], a [[városcímer]], a [[hivatali címer]] (de: Amtswappen). A testületi címerek a [[céhcímer]], [[egyesületi címer]], közösségi címer (de: Gemeinschaftswappen).
83. sor:
[[heraldika]], [[művészcímer]], [[hanyatló heraldika]], [[élő heraldika]]
| |||