„Genealógia/Történelmi” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
13. sor:
A germán népeknél a vérrokonságon alapuló genealógiát művelték, erre már az V-VI. századból vannak adatok (gótok, burgundok, angolszászok). ''Suntheim'' a XV. század végén a ''Babenbergek'' és ''Habsburgok'' családját kutatta, majd a genealógia tudományos fejlődése a reneszánsz idején indult meg, a XVI. századtól elsősorban latin nyelven publikáltak ilyen tárgyú munkákat. Ezek megbízásra készültek, az uralkodó osztályok tagjai részére. A tudományosság szempontjából alapvető fontosságú volt a családtörténeti eredmények és a köztörténet összekapcsolása. 1764-től jelenik meg a ''Gothai almanach''<ref>egy gothai könyvkiadónál 1764-ben megindult családtörténeti évkönyv az uralkodóházakról és a főnemesekről.</ref>, amely a mai napig élő sorozat.
A magyar középkori irattárak tartalmaznak leszármazási adatokat, de csak a XVII. századtól ismerünk családfákat. Az első nyomtatott magyar családkutatás-tárgyú munka [[Budai Ézsaiás]] családlexikona a XVII. század második feléből. E korra az idealizált családtörténetek jellemzőek. A ma is hasznosítható forrásmunkák 1778-tól jelentek meg ''Wagner Károly'', ''Lehoczky András'' tollából. 1857 és 1868 között készült az a munka, amely a mai napig megalapozza a magyar családkutatást: ''[[Nagy Iván:
A második világháború után a genealógiát hatalmi eszközökkel visszaszorították, két okból: egyfelől a leszármazási adatok felhasználásának hitleri módja miatt, másfelől pedig ''kispolgári'' allűrökre és a nemességkutatásra hivatkozva. A [[Genealógiai Társaság]] 1950-ben megszűnt, csak 1983-ban alakult újjá, 1992-től pedig a ''Turul'' is újraindult.
A genealógia tudománya alapul szolgált újabb tudományágak létrejöttéhez is, mint a [[történeti demográfia]] és a [[történeti szociológia]].
| |||