Az [[{{Ch|Előljáró Gál címer|Előljáró Gál]]}} család
1415. március 10-én Konstanzban
Zsigmondtól kapott
29. sor:
[[Fájl:Gróf_Nádasdi_és_Fogarasföldi_NÁDASDY.jpg]]
"Az ország három részre szakadását követő évtizedektől jelentős szerepet töltött be a törzsökös magyar család, amely valószínűleg a [[{{Ch|Nádasd nemzetség címere|Nádasd nemzetségből]]}} ered. Feltehetően már a honfoglalás korszakában a Dunántúl egy részét birtokadományként nyerte. Az országos főméltóságok mellett (nádor, országbíró) a család katonai és politikai sikereket elért tagja, gróf Nádasdy Ferenc tábornagy 1747-1779 között Fejér vármegye főispánja. Fia, az ifjabb Ferenc - apját követve - 1802-ig töltötte be a tisztséget. A család címere kerektalpú címerpajzs kék mezejében két szál természetes náddal körbevett, vízből felszállni készülő aranykoronás vadkacsa. A pajzsfőn kilencgyöngyös grófi arany rangkoronán zárt sisakdísz, rajta háromágú nyitott aranykorona, amelyből a címerben leírt vadkacsa emelkedik. A címertakarók ezüst és kék színűek. A család jelmondata: SIE DEUS POR NOBIS QUIS CONTRA NOS (Ha Isten velünk, ki ellenünk)." (Fejér m. lev.)
Külső hivatkozások:
39. sor:
[[Fájl:Nádasdy-Choron-címer_(1569).jpg]]
1558-ban Nádasdy Tamás a királytól kapott új adománylevél alapján öccsének, Kristófnak engedte át az egervári várat és a hozzá tartozó uradalmat. Nádasdy Kristóf 1563. augusztus 15-én kötött házasságot [[{{Ch|Choron címer|Choron]]}} (Csóron) Margittal, Choron János kapitány leányával. A Choronok igen tehetős família, birtokaik voltak Veszprém, Zala és Vas megyében. Margit örökölte a jelentékeny családi vagyon felét, de az egész birtokon osztatlanul gazdálkodtak.
