„Címerhatározó/Trázsy címer” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Pipi69e (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
8. sor:
 
 
A kisnemesi [[{{Ch|Nagyfejeő címer|Nagyfejeő]]}} és a Trázsi familia jelenléte több évszázados [[{{Ch|Nagyiván címere|Nagyivánban]]}}, leszármazottaik ma is a faluban élnek, noha csak részben tartják számon történelmi gyökereiket. Ehhez nem pusztán a történelmi fordulatokban bővelkedő XX. század járult hozzá, hanem az is, hogy a Nagyfejeő és a Trázsi család nemesi rangja egy időben részben vitatott volt, másrészt az anyakönyvi bejegyzésekben sem volt használatos. Ez azért is különös, mert a két család folyamatos itt-tartózkodása alatt számos, idegenből Nagyivánra került famíliáról gondosan feljegyezték a „nobilis” bejegyzést. Mindig „nemes” bejegyezéssel szerepel az anyakönyvekben az 1760-as évekig gyakran feltűnő, később Tiszaörsre kerülő [[Lendvay címer|Lendvay család]] vagy az 1780-as években jegyzőként Nagyivánon lévő [[Borbás címer|Borbás]] Imre. Ott olvashatjuk a „nobilis” megjelölést az 1800-as évek első évtizedeiben a [[Rázsó címer|Rázsó]], a [[Gyurtyánszky címer|Gyurtyánszky]], a [[Demátsek címer|Demátsek]], a [[Szabó címer|Szabó]], a [[Szilák címer|Szilák]], az [[Izsold címer|Izsold]], illetve a jegyzőként a faluba kerülő [[Thoma címer|Thoma]] família esetében is. Ezek a családok azonban csak hosszabb-rövidebb ideig éltek a faluban.
 
A Trázsi család. A Trázsi család társadalmi helyzete sokban hasonló a [[{{Ch|Nagyfejeő címer|Nagyfejeőekhez]]}}. A különbségek természetesen nem elhanyagolhatóak, hisz ez a család más körülmények között, száz évvel később szerzett nemességet, s már az első generációja a faluba került. Másrészt fontos tény, hogy az armálist szerző családfő a közeli Tiszaigaron jobbágytartó, a falu tizenhatod részét használó nemes volt, bár a családtagok Nagyivánon sem tulajdonhoz, sem bérleményhez a XVIII. században nem jutottak.
 
Trázsi Imrét, nejét Kozáry Borbálát és János, Pál, Katalin és Júlia nevű gyermekeiket 1753. július 2-án nemesítette meg Mária Terézia. Amint a nemesítési kérelemben bennefoglaltatik: „különösen azért, mivel tekintetes Nógrád vármegyében az esküdti hivatalt több éven keresztül” ellátta. A Nógrád és Heves–Külső-Szolnok vármegyében kihirdetett armalis címere kék pajzson zöld alapon első, jobb lábát lépésre emelő bárányt ábrázol, sisakdísze növekvő fekete egyszarvút, mindkét részben ezüst-kék pajzstakarót tartalmaz.