Wikikönyvek

„Heraldika/A címer összetevői” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
KeFe (vitalap | szerkesztései)
258 477 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
258 477 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Heraldika}}
<noinclude>
 
[[Kategória:Heraldika]]</noinclude>
==A címer összetevői==
<div style="float: right; margin-left: 1em">__TOC__</div>
A címer legfontosabb része a '''[[Heraldikai lexikon/Pajzs|pajzs]]'''. Ezért a ''tulajdonképpeni címernek'' a pajzsot tekintjük. A címer többi részei az úgynevezett ''címerrészek és -tartozékok''.
 
A pajzsból, [[Heraldikai lexikon/Sisak|sisakból]], [[Heraldikai lexikon/Sisakkorona|sisakkoronából]], [[Heraldikai lexikon/Sisaktakaró|siaktakaróbólsisaktakaróból]] és [[Heraldikai lexikon/Sisakdísz|sisakdíszből]] álló címert ''teljes címer''nek is nevezik. A címer akkor is címer marad, ha csak a pajzsból áll. A többi címerrész el is maradhat, de a pajzs sohasem hiányozhat.
 
A címerpajzsnak a '''[[Heraldikai lexikon/Címerábra|címerábrák]]''' elhelyezésére szolgáló felülete a [[Heraldikai lexikon/Mező|mező]]. A pajzsot a címerviselő szemszögéből kell szemlélni, vagyis a heraldikában az oldalak felcserélődnek.
 
A mezőt különféle [[Heraldikai lexikon/Színek|színekkel]] lehet bevonni. Ezek lehetnek [[Heraldikai lexikon/Fémek|fémek]] ([[Heraldikai lexikon/Arany|arany]] és [[Heraldikai lexikon/Ezüst]]), [[Heraldikai lexikon/Színek]] ([[Heraldikai lexikon/Vörös|vörös]], [[Heraldikai lexikon/Kék|kék]], [[Heraldikai lexikon/Zöld|zöld]], [[Heraldikai lexikon/Fekete|fekete]], [[Heraldikai lexikon/Bíbor|bíbor]]) és [[Heraldikai lexikon/Prémek|pémekprémek]] vagy bundabőrök ([[Heraldikai lexikon/Hermelin|hermelin]], [[Heraldikai lexikon/Evet|evet]], [[Heraldikai lexikon/Mál|mál]]). Ezek összefoglaló neve '''[[Heraldikai lexikon/Borítás|borítás]]''', míg a fémek és a színek összefoglaló neve [[Heraldikai lexikon/Mázak|mázak]].
[[Image:Hyghalmen Roll Late 1400s.jpg|thumb]]
A mezőben különféle '''[[Heraldikai lexikon/Címerábra|címerábrákat]]''' lehet elhelyezni. Ezek lehetnek [[Heraldikai lexikon/Címerkép|címerképek]] vagy [[Heraldikai lexikon/Mesteralak|mesteralakok]]. Ezért a színezett, borított mezőt vagy [[Heraldikai lexikon/Alap|alap]]nak is nevezzük. Így például beszélhetünk kék alapon három aranykoronáról vagy vörös alapon ezüst görög keresztről.
69 ⟶ 70 sor:
(A képen látható számozás a [[Heraldikai lexikon/címerleírás]] szempontjából 1-es számmal jelöli a fő címermezőt. A [[a címerhatározás szabályai|címerhatározás]] szempontjai ettől némileg eltérnek.)
 
A '''háromszor osztott''' vagy ''harmadolt'' pajzsok az előzőek változatai, de itt csak akkor beszélhetünk harmadolt pajzsról, ha az egyes mezők borítása eltérő. Ha ugyanis a két szélső mező máza megegyezik, mesteralakkal (pólyával, cölöppel, harántpólyávalharánt pólyával, vagy balharántpólyával) van dolgunk, nem harmadolt pajzzsal. A harmadolt pajzsoknak ezenkívül további változataik is vannak. Ha az osztóvonalak egyenesek, ''ék-'', illetve villásosztásrólvillás osztásról beszélünk, ha pedig a ferde osztóvonalak íveltek, ''sátor''ral van dolgunk.
 
Ha a pajzs egyidejűleg hasított és vágott, ''négyelt'' pajzsot kapunk, ha egyidejűleg harántolt és balharántolt, ''harántnégyeltharánt négyelt'' pajzs jön létre. Különbséget kell tennünk a [[négyelés]] és a ''[[negyedelt|negyedlés]]'' között (de. Quadrierung, Wiederquadrierung, en. Marshalling). Ez utóbbi ugyanis a rokoni heraldika eljárása, amikor a pajzson bizonyos szabályok szerint több önálló címert egyesítenek. Ezek tovább öröklődnek és néhány generáció alatt négynél jóval több címermezőt is eredményezhetnek. A címerhatározás szempontjából azonban csak a címermezők száma a releváns.
 
Az ötnél több mezőre osztott pajzsok osztóvonalai általában függőleges és vízszintes vonalak. Ezért ezeket egységesen '''ötödölt''', '''hatodolt''', '''hetedelt''' stb. pajzsoknak nevezzük.
77 ⟶ 78 sor:
Ezen címerosztási típusokon kívül a [[címerhatározó]] klasszifikációs rendszere más alapváltozatokat nem fogad el. Így pl. nem foglalkozik az olyan átmeneti típusokkal, amikor a hasított pajzs jobb mezője vágott vagy a vágott pajzs felső mezője hasított. A címerhatározói rendszer mindig a ''szimmetriát'' keresi, ezért ezen pajzsok nem háromszor osztottak, hanem csak kétszer.
 
A [[boglárpajzs]]okat és az egyéb kispajzsokatkis pajzsokat nem számítjuk a címermezők közé, csak az általuk kitakart mezőket. A boglárpajzs és más kispajzsokkis pajzsok előfordulása egy címeren a [[címerhatározó]] klasszifikációja szerint összetett, vagyis [[osztott címer]]t jelent, hiszen a boglárpajzzsal ellátott címer legalább két különálló címer összetételéből jött létre.
 
Több címer nemcsak egy pajzson belül egyesíthető, ugyanez több pajzzsal is megtehető. Ilyen esetben ''[[egyesített címer|egyesített címert]]'' kapunk. Főképp házasságkötéskor, ''címeregyesítés'' (fr. alliance) alkalmával jöttek létre és gyakran láthatók például egy-egy főúri kastély homlokzatán, de egyes intézmények, testületek, joghatóságok, települések is egyesített címereket használtak.
83 ⟶ 84 sor:
[[Kép:Egyesített_címerek.JPG|440px]]
 
Az egyesített címerek főbb típusai. A leggyakoribb a két pjzsbólpajzsból álló összetétel.
 
==A heraldika forrásai==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldika/A_címer_összetevői”