„Történelmi fogalomszótár/A” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
20. sor:
*'''Alisca''' – Öcsény
*'''allódium''' – majorság: a földesúr saját kezelésében tartott és jobbágyi robottal műveltetett földje a feudalizmus korában. Nyugat-Európában az allódium jelentősége és elterjedtsége csekély volt, mert az árutermeléssel foglalkozó parasztság adói fedezték a földesurak idényeit. – Magyarországon a földesúri allódiumokat kezdetben a rab állapotú szolgák, később a jobbágyok művelték. Az allódiumokhoz tartozott szántóföld, rét, legelő, kert, erdő, szőlő és halászóhely. A szétszórtan fekvő allódiumok elsősorban a földesúri háztartás céljaira termeltek.
*'''Altinum''' – Mohács
*'''amfiteátrum''' – gladiátorküzdelmek, egyéb események helyszíne az ókori Rómában
*'''amphiktüónia''' – az önálló görög poliszok vallási szövetsége.
*'''amphora''' – (görög) tárolóedény
*'''anabaptisták''' – újrakeresztelők: a reformáció egyik radikális népi irányzata. Elvetették az egyházi dogmákat, a gyermekkeresztséget, újrakeresztelték a felnőtteket. Elfordultak a romlottnak tartott világtól, és várták a Bibliában megjövendölt ezeréves boldog birodalom eljövetelét, amelyben Jézus Krisztus a hatalmasokat megalázza, a szegényeket felmagasztalja. Vagyonközösséges hirdettek. Tanaikból bontakozott ki Münzer Tamás (1480?–1525) antifeudális parasztmozgalma (1524) Németországban. Az anabaptistákat mindenütt üldözték. A 16. sz.-ban egy részük a Felvidéken és Erdélyben telepedett meg, ők voltak a habánok (ügyes mesteremberek, többnyire fazekasok). A 18. sz.-ban erőszakkal katolikus hitre térítették őket. Az anabaptizmus mérsékeltebb formában élt tovább a baptista felekezetben.
*'''ancien regime''' – (régi rendszer): 1. az 1789. évi forradalom előtti francia abszolutizmus társadalmi és kormányzati rendszere.
*'''anexió''' – (hozzácsatolás): valamely állam területének, ill. idegen területnek erőszakos bekebelezése más állam által. Az annexió a nemzetek önrendelkezési jogának megsértése. A 19–20. sz.-ban számos ország, ill. terület vált annexió áldozatává (pl. 1908-ban Bosznia-Hercegovina, melyet az Osztrák-Magyar Monarchia annektált).
*'''annualitas''' – magisztrátusok évenkénti választása az ókor Rómában a Kr.e. III. sz.-ban.
*'''Anschluss''' – (csatlakozás): Ausztria Németországhoz csatolását szorgalmazó politikai mozgalom. A 19. sz.-ban keletkezett irányzat az I. világháború (1914–18) után megerősödött. 1933-tól a hitleri Németország nyíltan törekedett az Anschlussra, amely Ausztria bekebelezésével 1938-ban valósult meg.
*'''antant''' – entente (egyezmény): az ún. központi hatalmak, főként Németország ellen irányuló hatalmi csoportosulás, katonai blokk (1904–23). Alapja az 1904. évi entente cordiale (szívélyes egyezség), a Nagy-Britannia és Franciaország közötti szövetségi szerződés, melyhez Oroszország (1907), majd az I. világháború (1914–18) idején további államok (pl. Belgium, Japán, Görögország, Szerbia, USA) csatlakoztak. Tágabb értelemben ezt a háborús koalíciót is szokás antantnak nevezni. Az antantból 1917-ben kivált a forradalmi Oroszország. Az I. világháborúban győztes koalíció a francia–angol–amerikai ellentétek kiéleződése miatt az 1920-as évek elején széthullott.
*'''anthropiszmosz''' – (görög) latin fordításban: humanizmus
*antiklerikalizmus – az egyházak politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális befolyásának ellenzése, az ezzel való szembefordulás, amely erőszakos vagy békés formában egyaránt megnyilvánulhat.
*antropomorf – (ókori görög) emberszerű
*'''apeiron''' – ősanyag, a végtelen és a meghatározhatatlan anyag; Anaximandrosz (Kr.e. 610–547) ión természetfilozófus szerint.
*'''apella''' – az ókori Spártában a népgyűlés elnevezése, havonta üléseztek és igen-nem szavazattal döntöttek a geruszia (Vének Tanácsa) javaslatairól (háború, béke, helóták ügyei); tagjai 30. életévüket betöltött teljes jogú spártai férfiak.
*'''apokrifek''' – nem kanonizált szent iratok
*'''apológia''' – védőbeszéd, dicsőítés (ókori görög színjátszás).
*'''apóriák''' – nehéz kérdések; Zénon (Kr.e. kb. 490–430) az eleiai iskola filozófusa szerint.
*'''apszis''' – az ókori Római templom bejáratával szemben félkör alaprajzú fülke, melyben az istenszobor állt
*'''aquaductusok''' – árkádos, magasban vezetett vízvezetékek (ókori Róma)
*'''Aquincum''' – Óbuda
*'''arcus triumphalis''' – diadalív (ókori Róma)
*'''areiosz pagosz''' – (gör. ’Árész dombja’): törvénykezési testület az ókori Athénban. Az Árész hadisten dombján ülésező, volt arkhonokból álló testület hatalmát Szolón (Kr.e. 640?–560?), Kleiszthenész (Kr.e.6.sz.) és főként Ephialtész (Kr.e. 5.sz.) reformjai erősen korlátozták.
*'''aristoi''' – az ókori Athénban a nagybirtokos, vagyonos arisztokrácia elnevezése
*'''arkhé''' – az anyagit és a szellemit egyaránt magába foglalja; Anaximandrosz (Kr.e. 610–547) ión természetfilozófus szerint.
*'''arkhón''' – (gör. ’vezető’): a legfőbb állami tisztviselők neve az ókori Athénban. Kr.e. 683-tól évenként 9 ~t választottak, akik az államigazgatás különböző területeit irányították. A hellenisztikus kortól csak megtisztelő cím volt.
*'''arkhón polemarkhosz''' – az ókori Athénban a hadsereg feje, leghíresebb közülük Periklész volt (Kr.e. 493–429), alárendeltjei: 10 sztratégosz (hadvezér), akik vezették a phüle(körzet)-ezredet.
*'''Arrabona''' – Győr
*'''as''' – súly- és pénzegység az ókori Rómában. Mint súlyegység 1 római fonttal (libra=kb. 300g) és 12 unciával volt egyenlő. A pénzegység értéke és súlya a Kr.e. 4. sz-tól fokozatosan csökkent. A Kr.u. 3. sz. derekán kivonták a forgalomból.
*'''assignata''' – (utalvány): a francia forradalom idején forgalomban volt papírpénz. 1789-ben állami kötvény formájában bocsátották ki, melynek fedezetéül a forradalom alatt elkobzott földbirtokok szolgáltak. 1790-ben hivatalos fizetési eszköz lett. Mértéktelen kibocsátása miatt rövid idő alatt elértéktelenedett. 1796-ban földvásárlásra jogosító utalványokra cserélték át. A teljesen elértéktelenedett assignatákat 1797-ben végleg kivonták a forgalomból.
*'''ataraxia''' – Epikurosz (Kr.e. 341–270) görög filozófus: az emberi élet véső célja a fájdalomtól és a zavaroktól való tartózkodás.
*'''athnamé''' – beiktató ünnepélyes okirat, amellyel az 1570-es speyeri egyezmény után Erdély önálló állam területén fejedelmi ranggal a szultán hűbérese uralkodik.
*'''atomosz''' – oszthatatlan; a mindenség láthatatlan és oszthatatlan részecskékből áll, amelyek minőségileg azonosak egymással, de alakjuk, helyzetük különböző: keveredésükből – és mozgásából – lett/alakul az élet; Leukipposz (Kr.e. V.sz.) görög atomista filozófus szerint.
*'''augur''' – papi testület az ókori Rómában. Az ~ok a madarak repüléséből, énekéből és viselkedéséből jósoltak. Az auspicium v. augurium (madárjóslás) a latinoknál alakult ki. Az ~ testületét a hagyomány szerint Róma egyik legendás megalapítója, Romulus hozta létre. Nagy pompával avatták fel őket, jelvényük a bíborszegélyű ruha és egy csomótlan, görbefogantyús hosszú bot volt. Tisztségük életük végéig tartott. A császárok, hadvezérek gyakran fordultak hozzájuk, hogy az előjelek alapján az események várható alakulását kipuhatolják. Nagy politikai befolyással rendelkező testületük a 4.sz-ig működött.
*'''augustus''' – felséges.
*'''autodafé''' – az inkvizíció által halálra ítélt kivégzése máglyán egyházi ünnepek alkalmával.
*'''axióma''' – (görög) alaptétel, amely nem szorul bizonyításra
*'''aviticitas''' – ősiség: a nemesi birtok nemzetségen, ill. családon belüli öröklését biztosító szokásjog. 1351-ben I. (Nagy) Lajos király (1342–82) az ősiséget törvénybe iktatta, mely szerint a család kihalása esetén a közös nemzetségi ős más családbeli leszármazottjai örökölték az elhaltak vagyonát. Az ősiség a 19. sz. elejétől már akadályozta a hitelszerzést, ezért a liberális nemesség szorgalmazta a megszüntetését (gróf Széchenyi István Hitel c. művében). 1848-ban formálisan eltörölték, de a gyakorlatban csak az 1852. évi császári pátens számolta fel.
*'''Azaum''' – Dunaalmás
*'''állammonopolista kapitalizmus''' – (állami monopolkapitalizmus): a tőkés termelési viszonyok megjelenési formája a fejlett tőkés országokban a 20. sz. második felében. A kapitalista állam és a monopóliumok összefonódása, és az államnak a gazdasági életbe való jelentékeny beavatkozása jellemzi. A monopolkapitalizmusból kifejlődött állammonopolista kapitalizmus főként a II. világháború után szilárdult meg. Rendszerré válása jelentős változásokat eredményezett az elosztási, az áru- és pénzviszonyokban , a tulajdonviszonyokban stb.
*'''állásháború''' – (állóháború): a hadviselés egyik formája, összefüggő merev arcvonalakon és a kiépített állás- és erődítményrendszerekben folyó haditevékenység. Nem képes eldönteni a háborúk végleges sorsát, ezért a hadviselő felek általában az állásrendszer áttörésére törekszenek. A 19. sz. második felében alkalmazták először, jelentős szerepe volt az I. világháborúban (1914–18).
*'''árforradalom''' – az árszínvonal rendkívüli mértékű emelkedése Európában a 16–17. sz.-ban. India és Amerika felfedezése, majd gyarmatosítása után z Európába áramló nagy mennyiségű nemesfém erősen csökkentette az ezüst- és aranypénzek vásárlóerejét, ugyanakkor 200–300%-kal megnövelte az áruk árát. Végül a spanyol és a portugál világhatalom összeomlását eredményezte.
*'''átrium'''előtér, afelűről világításmegvilágított, felülrőlzárt esik azelőtér, (ókori Rómában)