„Címerhatározó/Szöcs címer” változatai közötti eltérés

Ez az oldal a [[címerhatározó]] kulcsának részeként a ''' Szöcs ''', '''Szőts''', ''' Szücs ''', ''' Szűcs ''', '''Szűts''' családok címerével foglalkozik.

 

----

 

 

 

 

----

== Szücs másképpen Szikszai ==

 

 

 

----

== belényesi Farkas másképpen Szűcs ==

 

 

 

----

== Szűcs 1647 ==

 

 

 

----

== baracskai Szüts==

 

"A számos magyar- és erdélyországi nemes Szűcs nevű család közül az egyik legkiemelkedőbb (tagjai a vármegyei közéletben töltöttek be meghatározó szerepet) és legmódosabb köznemesi famíliák egyike a Fejér vármegyei Baracska településről írta előnevét. Címeres nemeslevelüket I. Lipót uralkodótól 1660-ban nyerték. A Zala vármegye által kiadott nemesi bizonyságlevelet a Fejér vármegyében Velencén, Kápolnásnyéken és Baracskán birtokos György és Gergely fivérek részére 1753-ban hirdették ki. Szűts Lajos 1826-ban Fejér vármegye főszolgabírája, 1832-ben első alispánja, utóbb az 1832-1836. évi ún. reformországgyűlésen követe volt. A család címere kerektalpú címerpajzs vörös mezejében - a címerpajzs mértani derekáig érő - kék süvegezés (vörössel ékre harmadolt kék címerpajzs): a vörös mezőben zöld hármas halmon arany gabonakéve, a jobb oldali süvegben kék karimával díszített lebegő, arany sugarakkal sugárzó arany napkorong, bal oldalon jobbra forduló lebegő, alvó arany hold. A zárt címersisak háromágú aranykoronáján zöld rozs és zöld gabona között könyökben behajlított, jobbra forduló, vörös mentés férfikar kétfürtű és kétlevelű szőlőgerezdet tart. A címertakarók jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös színűek. (Fejér vármegye múlt század eleji monográfusa, Károly János szerint arany-vörös és ezüst-kék.)"

 

----

== udvarhelyi Szőcs ==

 

 

 

----

== nagyernyei Szőcs ==

 

Nagyernyei Szőcs György

 

----

== Szűcs 1697 ==

 

Szűcs Péter

----

 

== kézdivásárhelyi Szőts ==

 

 

 

----

== Szöts 1833 ==

 

*Irodalom:

 

 

 

----