„Gyümölcsbor/Készítése/Beoltás” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
29. sor:
(Kotyogó helyett, egy az erjesztő edénybe illő gumi, műanyag, vagy parafa dugót középen kifúrunk és egy műanyag csövet helyezünk bele. A cső másik végét egy vízzel félig megtöltött dunsztosüvegbe helyezzük. )
 
A [[Szakácskönyv/Alapok/Tudnivalók/Borszótár#G|gyümölcsmust]] ideális esetben kb.21 – 28 nap alatt kierjed, <small>(ha nem, akkor hagyjuk tovább erjedni a teljes leállásig.)</small> a gyümölcsbor nyugalmi állapotba kerül. A bor a felszínétől lefelé tisztulni kezd. A zavarosító anyagok (a gyümölcs [[Szakácskönyv/Alapok/Tudnivalók/Borszótár#P|Pektin]]-tartalma által lekötött [[Szakácskönyv/Alapok/Tudnivalók/Borszótár#R|rostanyag]]ok, elhalt élesztősejtek), melyek az erjedés közben a szénsav távozása miatt mozgásban lévő folyadékban lebegtek, most fokozatosan lehúzódnak, a bor tisztulni kezd.
 
A gyümölcsbor leülepedett része a [[Szakácskönyv/Alapok/Tudnivalók/Borszótár#B|borseprő]]. Nagyrészt az elhalt élesztősejtek és rostanyagok alkotják. Azonban nem minden élesztősejt pusztul el. A cukor-, alkohol-, és hőtűrő egyedek még életképesek lehetnek. Az [[Szakácskönyv/Alapok/Tudnivalók/Borszótár#U|üledék]], pedig még tartalmaz olyan tápanyagokat, melyeket az élesztő felhasználhat. Ezért a borban utóerjedés következhet be. Fontos, hogy a seprőről a bort mennél hamarabb lefejtsük, de erről még a későbbiekben bővebben lesz szó.