„Címerhatározó/A címerhatározás szabályai” változatai közötti eltérés

Itt kap külön jelentőséget azon kérdés vizsgálata, hogy egy mezőben van-e címerábra vagy sem. Lehetséges ugyanis olyan elrendezés is, amikor mindkét mázra ráhelyezünk egy vagy több címerábrát. Ilyen esetben az ezüst és a fekete vágások együttesen képezik az adott címerábra (kétféle mázú: K) ''alap''ját, és a pajzsban ekkor csak egyetlen (kétféle mázú) ''mező'' jön létre. A helytállóbb megoldás tehát az, ha az ilyen típust kétféle mázú ''alap''nak és nem (négy) külön ''mező''nek tekintjük.

 

 

Ehhez hasonló szerkezetű ''alapot'' figyelhetünk meg a von Holtzendorf család címerében, ahol az ezüsttel és feketével négyelt mezők mindegyikére ráhelyezték a vörös pólyát. A hasítás és a vágás által négy mező jött ugyan létre, de ezek csak mesteralaknak (a pólyának) ''egyetlen'' kétféle mázú ''alap''ját képezik. Ha tehát a címerábra a mezők mindegyikére rá van helyezve, a tagolások nem mező, hanem ''alap'' funkcióban állnak, hiszen nincs semmilyen kitüntetett címermező, mely osztott címerre utalhatna, következésképp osztatlan címer jön létre ([[#I. Egyszerű és osztott címerek|EGY: 3c]]). Ezen tagolások ''mező'' funkciójukat csak akkor szerzik vissza, ha közülük valamelyikben külön címerábra is van ([[#I. Egyszerű és osztott címerek|OSZ: 4b]]), hiszen ekkor azt is feltételezhetjük, hogy a pajzson több címert egyesítettek, tehát osztott címer jött létre.