„Szakácskönyv/Növények/Általában” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
<div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #eedddd; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;">
<div style="float: right; margin-left: 1em">__TOC__</div>
A köznyelv és a konyhaművészet általában '''gyümölcsnek''' nevezi a növények édes és húsos [[termés]]ét, mint a [[szilva]], [[alma]], [[dió]] vagy [[narancs]].
== Gyümölcsökről általában ==
Régen az erdőben élő gyümölcsfák (vadalma, vadkörte, vadcseresznye, [[madárcseresznye]], [[kökény]], [[galagonya]], [[berkenye]], [[Húsos som|som]]) [[termés]]eit, [[mogyoró]]t, [[málna|málnát]], erdei szamócát, vagy a tüskés szárú szedret gyűjtögették össze. Később az erdők gyümölcstermő részeit bekerítették, hogy a vadállomány kevésbé férhessen hozzá. Ezeket a bekerített erdőrészeket, ''vadkertek''-nek nevezték, és a mai települések nevében is felfedezhetők. ([[Soltvadkert]], [[Érsekvadkert]], de [[Almásfüzitő]], [[Balatonalmádi]], [[Dunaalmás]] is ilyen vadkertek nevét őrzi)
* Termés, vagy gyümölcs
:'''Valódi termés''' (fructus): a virág magházából képződő, a magvakat magába foglaló és védő szerv.
:'''Áltermés''': a magházon kívül további más virágrészek vagy más szervek is részt vesznek a felépítésében
:A '''gyümölcs''' szó ''gazdasági, felhasználói'' fogalom. Tudományos igénnyel az ''ökonómbotanikusok'' törekszenek a növényvilág hasznosságelvek szerinti csoportosítására. '''Gyümölcsnek''' általában az emberi fogyasztásra ''nyersen'' és ''frissen'' alkalmas ''terméseket'' és ''álterméseket'' tekintik. A köznyelv többnyire megszorítóbb értelmű, és csak a fás növényeken termő gyümölcsöt tekinti gyümölcsnek, (az édes ízt is társítja), míg a tágabb definícióba beleférnek a dinnyék, de akár a frissen fogyasztott paradicsom is. A lágyszárú, egyéves növény frissen és nyersen fogyasztható terméseit tehát innen nézve inkább gyümölcsnek, a termesztéstechnológia felől inkább zöldségnek szokás nevezni. (A gyakorlatias választóvonal leginkább az, hogy az adott kultúrkörben jellemzően inkább nyersen, vagy főzve-sütve fogyasztják-e.) A "legközepebb" határeset a szamóca (földieper), amelynek az áltermését esszük, lágyszárú, de többéves növényről.
== A gyümölcsök felosztása ==
#* Mérsékelt égövi gyümölcsök
#* Termesztett gyümölcsök:
* [[Csonthéjas termések|csonthéjas magvak]]:
* Vadgyümölcsök
* Déligyümölcsök
* húsos gyümölcsök: [[acai]], [[ananász]], [[avokádó]], [[banán]], [[citrom]], [[datolya]], [[datolyaszilva]], [[durian]], [[édes granadilla]], [[füge]], [[grépfrút]] (grape fruit), [[gránátalma]], [[jujuba]], [[kaktuszfüge]], [[kaktuszgyümölcs]], [[kamkvat]], [[közönséges földicseresznye]], [[kuruba]], [[licsi]], [[Lime|zöldcitrom]] ([[lime]]), [[mandarin]], [[mangó]], [[maracuja]], [[narancs]], [[naranjilla]], [[óriás passiógyümölcs]], [[papája]], [[perui földicseresznye]], [[pomelo]], [[rambután]], [[tojásdinnye]]
----
==A zöldségfélékről általában==
16 ⟶ 37 sor:
Általában a zöldségek inkább sósak vagy erősek, mintsem édes ízűek (néhány kivétellel, mint a [[Szakácskönyv/Fűszerek/Mit-mihez#Rebarbara|rebarbara]], [[Szakácskönyv/Fűszerek/Mit-mihez#Sütőtök|sütőtök]]) vagy az óceániai kultúrákban elterjedt édes burgonya, a „kumara”.
A zöldségfélék az emberi táplálkozásban nem csak biológiai energiaforrást jelentenek, hanem az emberi szervezet számára kis energia-felvétel mellett sok biológiailag értékes tápanyagot is. Fogyaszthatók nyersen, sütve, főzve, párolva, önmagukban vagy más zöldségfélékkel, egyéb élelmiszerekkel együtt, így sokféle elkészítési módot kínálnak.
Tartósítással, akár konzerválva, akár szárítva, akár mélyhűtve fogyasztási idejük meghosszabbítható. A zöldségfélék szárazanyag tartalma 5-25%-között ingadozik, melynek túlnyomó többsége szénhidrát. Ásványianyag-tartalmuk 1% körül van.
A szénhidrátokat cukor formájában tartalmazzák: 8-9% a sárga- és a görögdinnyében, zöldhagymában, míg a sárgarépa, a zöldborsó és a káposztafélék 4-6%-ot, a paradicsom 2-3%-ot tartalmaz.
42 ⟶ 61 sor:
A [[sav]]ak a zöldségfélék ízének meghatározásában játszanak szerepet, de ez nem okoz minden esetben savanyúság érzetet. Például a [[sóska]] és a [[spenót]] szárazanyagának savtartalma egyaránt 10%, de a spenótban ez kötött állapotban van, ezért nem érezzük savanyúnak. A sóskában [[oxálsav]] található, a többi zöldségfaj savtartalmának nagyobb része alma-, illetve citromsav. Fontos még, hogy általában az érés folyamán a savtartalom csökken.
----
Ha a keresett növényt nem találod [[Szakácskönyv/Fűszerek/Mit-mihez|'''Kattints ide!''']]
| |||