„Szakácskönyv/Növények/Általában” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
5. sor:
<div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #eedddd; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;">
<div style="float: right; margin-left: 1em">__TOC__</div>
 
== A fűszerekről általában ==
Mindazon növényekből, gombákból, állatokból vagy ásványokból nyert anyagok, amiket hatóanyagaik (illat-, íz-, zamat-, szín- és tartósítóanyagok) miatt ételeink elkészítéséhez, tartósításához felhasználunk. A '''fűszer'''ek nagy többsége növényi eredetű, a zömmel fűszernek termesztett/használt növények a '''fűszernövények'''.
 
A '''fűszer''' a [[növények]] erős [[Íz (inger)|ízhatású]] vagy [[aroma|aromájú]] része, amit [[ételkészítés]]kor az [[étel]]ek ízének, illatának megőrzésére, módosítására használnak csekély mennyiségben. A fűszereket továbbá gyakran használják [[illatszer]]ek, [[parfüm]]ök és [[gyógyszer]]ek előállításához, valamint vallási [[rituálé]]k során. A fűszerek kitűnnek a többi növényi alapanyag közül, mint például [[gyógynövény]]ek, az [[aromás zöldség]]ek és a [[szárított gyümölcs]]ök, amelyek zöld leveles részét, szárát, gyökerét, termését vagy virágját hasonló célokra használják.
* A legfontosabb és leggyakrabban használt fűszerünk a [[konyhasó]], amely ásványi eredetű.
 
* Fűszereinkre a táplálkozásban nagy szükség van, mivel ízükkel, színükkel élvezetessé teszik az alapanyagokat és elősegítik, hogy a szervezet az elfogyasztott étel tápanyagait megfelelően hasznosítsa.
 
* Az emberi táplálkozásra felhasznált alapanyag (liszt, tojás, főzelékfélék) fűszerezés nélkül legtöbb esetben egyhangú, nem ízletes az étel. Az ilyen ételekre kényszerült ember étvágya csökken, az emésztéshez szükséges nyálkaképződés nem megfelelő, ezért a tápanyag emésztése, felszívódása is minimális.
 
* A fűszerezés ízesítő, zamatosító, színesítő finom aromájukkal, hatnak az ízlelésre, szaglásra és nem utolsó sorban az elkészített étel látványa is befolyásolja étvágyunkat.
 
Az ételek ízesítése elődeinktől örökölt szokásokon alapszik, amit ma már egyre többen próbálnak új ízesítési eljárásokkal, új konyhatechnikai eljárásokkal, más nemzetektől átvett, a hazai ízlésnek is megfelelő és itthon is beszerezhető alapanyagokból álló receptekkel változatosabbá tenni.
 
A fűszerek felhasználásakor a tapasztalat, a kísérletezési kedv, és a mérsékletesség legyen a döntő. Óvakodni kell az erős fűszerek állandó és mértéktelen használatától. Ezek hatóanyagai kismértékben alkalmazva elősegítik, javítják az étvágyat, illatukkal kívánatosabbá teszik ételeinket, túlzott alkalmazásuk azonban komoly egészségkárosodást is okozhatnak. Például a konyhasó hiánya szédülést, izomgyengeséget görcsöket, apátiát, végső esetben halált is okozhat. A fűszerek teszik táplálkozásunkat teljes értékűvé, a bennük lévő vitaminok, [[ásványi anyagok]], savak, keserű anyagok stb. által.
----
 
== A gyógynövények ismeretének története ==
'''Gyógynövénynek''' nevezzük mindazon növényeket, amelyeknek valamely részét a bennük lévő hatóanyagok miatt gyógyászati célokra használjuk.
Ősi kultúrákban elsősorban ezekkel a növényekkel gyógyítottak, több ezer gyógynövényt ismertek, melyet a modern tudomány kutatásaival igazolt. Vannak vadontermő és termesztett gyógynövények. A rómaiak termesztettek először, de az [[egyiptom]]i Ebers-papirusz i. e. 3500 körül, több mint 800 különböző gyógymódot ír le.
 
[[Magyarország]]on az [[1915]]-ben alapított Gyógynövénykísérleti Állomás kezdte meg, majd a Gyógynövénykutató Intézet és a Herbária Központ szervezi a vadontermő gyógynövények gyűjtését és termesztését.
 
== A gyógynövények hatóanyagai ==
 
* '''[[Alkaloid]]ok''' Általában bódító, fájdalomcsillapító, izgató és élénkítő hatásúak ([[anyarozs]], [[beléndek]], [[fecskefű]], [[kender]], [[mák]]gubó, [[maszlag]], [[nadragulya]], [[őszi kikerics]]).
* '''[[Cserzőanyag]]ok''' Bélhurut oldására és vérzéscsillapításra használják ([[tölgy]], [[nyír]], [[vadgesztenye]]).
* '''Glükozidok''' Szívműködést szabályzó, izzasztó, vizelet elhajtó, hashajtó hatású anyagok ([[piros gyűszűvirág]], [[tavaszi-héricsfű]], [[gyöngyvirág]]levél).
* '''[[Illóolaj]]ok''' Emésztést serkentő, gyulladást gátló, ízesítő hatásúak ([[ánizs]], [[borsmenta]], [[cickafark]], [[édeskömény]], [[fodormenta]], [[kakukkfű]], [[kamilla]], [[koriander]], [[zsálya]]).
* '''Keserű anyagok''' Emésztést serkentő, étvágyjavító, gyomorerősítő hatásúak ([[benedekfű]], [[ezerjófű]], [[fehér üröm]], [[kálmosgyökér]], [[tárnicsgyökér]]).
* '''Szaponinok''' Nyálkaoldó, felszívódást elősegítő, köptető hatású anyagok ([[iglicgyökér]], [[kankalin]]gyökér, [[szappangyökér]]).
* '''[[Szénhidrát]]ok''' Gyulladást csökkentő és bevonóanyagok ([[bodza]], [[édesgyökér]], [[gyermekláncfű]], [[hársfa]]virág, [[papsajt]], [[zilizgyökér]]).
* '''[[Vitamin]]ok''': A-vitamint a sárgarépa és csonthéjas [[gyümölcs]]ök, B-vitamint a gabonamagvak, C-vitamint s friss gyümölcsök, [[csipkebogyó]], [[paprika]], E-vitamint a [[gabona]]félék csíraolajából nyerünk.
----
 
== Gyümölcsökről általában ==