„Szakácskönyv/Növények/Általában” változatai közötti eltérés

A '''növények''' ''(Plantae)'' az [[élőlény]]ek egyik nagy, több százezer [[faj]]t felölelő csoportja, [[w:rendszertan (biológia)|rendszertani]] kifejezéssel [[w:ország (rendszertan)|országa]]. A növények összessége (a [[w:Föld|Föld]] teljes növényzete együttvéve) a [[w:flóra (növény)|flóra]].

A növényekre általában jellemző a [[w:fotoszintézis|fotoszintézis]], vagyis a napfény energiáját felhasználva építik fel a testüket alkotó [[w:molekula|molekulákat|]]. Találhatunk köztük ismerős élőlényeket, mint például a [[w:Fa (botanika)|fák]], a [[w:pázsitfűfélék|füvek]] és a [[w:páfrányok|páfrányok]].

A '''fűszer''' a [[w:növények|növények]] erős [[w:Íz (inger)|ízhatású]] vagy [[w:aroma|aromájú]] része, amit [[w:ételkészítés]]kor az [[w:étel|étel]]ek ízének, illatának megőrzésére, módosítására használnak csekély mennyiségben. A fűszereket továbbá gyakran használják [[w:illatszer|illatszer]]ek, [[w:parfüm|parfüm]]ök és [[w:gyógyszer|gyógyszer]]ek előállításához, valamint vallási [[w:rituálé|rituálé]]k során. A fűszerek kitűnnek a többi növényi alapanyag közül, mint például [[w:gyógynövény|gyógynövény]]ek, az [[w:aromás zöldség|aromás zöldség]]ek és a [[w:szárított gyümölcs|szárított gyümölcs]]ök, amelyek zöld leveles részét, szárát, gyökerét, termését vagy virágját hasonló célokra használják.

* A legfontosabb és leggyakrabban használt fűszerünk a [[w:konyhasó|konyhasó]], amely ásványi eredetű.

A fűszerek felhasználásakor a tapasztalat, a kísérletezési kedv, és a mérsékletesség legyen a döntő. Óvakodni kell az erős fűszerek állandó és mértéktelen használatától. Ezek hatóanyagai kismértékben alkalmazva elősegítik, javítják az étvágyat, illatukkal kívánatosabbá teszik ételeinket, túlzott alkalmazásuk azonban komoly egészségkárosodást is okozhatnak. Például a konyhasó hiánya szédülést, izomgyengeséget görcsöket, apátiát, végső esetben halált is okozhat. A fűszerek teszik táplálkozásunkat teljes értékűvé, a bennük lévő vitaminok, [[w:ásványi anyagok|ásványi anyagok]], savak, keserű anyagok stb. által.

Ősi kultúrákban elsősorban ezekkel a növényekkel gyógyítottak, több ezer gyógynövényt ismertek, melyet a modern tudomány kutatásaival igazolt. Vannak vadontermő és termesztett gyógynövények. A rómaiak termesztettek először, de az [[w:egyiptom|egyiptom]]i Ebers-papirusz i. e. 3500 körül, több mint 800 különböző gyógymódot ír le.

[[w:Magyarország|Magyarország]]on az [[w:1915|1915]]-ben alapított Gyógynövénykísérleti Állomás kezdte meg, majd a Gyógynövénykutató Intézet és a Herbária Központ szervezi a vadontermő gyógynövények gyűjtését és termesztését.

* '''[[w:Alkaloid|Alkaloid]]ok''' Általában bódító, fájdalomcsillapító, izgató és élénkítő hatásúak ([[w:anyarozs|anyarozs]], [[w:beléndek|beléndek]], [[w:fecskefű|fecskefű]], [[w:kender|kender]], [[w:mák|mák]]gubó, [[w:maszlag|maszlag]], [[w:nadragulya|nadragulya]], [[w:őszi kikerics|őszi kikerics]]).

* '''[[w:Cserzőanyag|Cserzőanyag]]ok''' Bélhurut oldására és vérzéscsillapításra használják ([[w:tölgy|tölgy]], [[w:nyír|nyír]], [[w:vadgesztenye|vadgesztenye]]).

* '''Glükozidok''' Szívműködést szabályzó, izzasztó, vizelet elhajtó, hashajtó hatású anyagok ([[w:piros gyűszűvirág|piros gyűszűvirág]], [[w:tavaszi-héricsfű|tavaszi-héricsfű]], [[w:gyöngyvirág|gyöngyvirág]]levél).

* '''[[w:Illóolaj|Illóolaj]]ok''' Emésztést serkentő, gyulladást gátló, ízesítő hatásúak ([[w:ánizs|ánizs]], [[w:borsmenta|borsmenta]], [[w:cickafark|cickafark]], [[w:édeskömény|édeskömény]], [[w:fodormenta|fodormenta]], [[w:kakukkfű|kakukkfű]], [[w:kamilla|kamilla]], [[w:koriander|koriander]], [[w:zsálya|zsálya]]).

* '''Keserű anyagok''' Emésztést serkentő, étvágyjavító, gyomorerősítő hatásúak ([[benedekfű]], [[w:ezerjófű|ezerjófű]], [[w:fehér üröm|fehér üröm]], [[w:kálmosgyökér|kálmosgyökér]], [[w:tárnicsgyökér|tárnicsgyökér]]).

* '''Szaponinok''' Nyálkaoldó, felszívódást elősegítő, köptető hatású anyagok ([[w:iglicgyökér|iglicgyökér]], [[w:kankalin|kankalin]]gyökér, [[w:szappangyökér|szappangyökér]]).

* '''[[w:Szénhidrát|Szénhidrát]]ok''' Gyulladást csökkentő és bevonóanyagok ([[w:bodza|bodza]], [[w:édesgyökér|édesgyökér]], [[w:gyermekláncfű|gyermekláncfű]], [[w:hársfa|hársfa]]virág, [[w:papsajt|papsajt]], [[w:zilizgyökér|zilizgyökér]]).

* '''[[w:Vitamin|Vitamin]]ok''': A-vitamint a sárgarépa és csonthéjas [[w:gyümölcs|gyümölcs]]ök, B-vitamint a gabonamagvak, C-vitamint s friss gyümölcsök, [[w:csipkebogyó|csipkebogyó]], [[w:paprika|paprika]], E-vitamint a [[w:gabona|gabona]]félék csíraolajából nyerünk.

A köznyelv és a konyhaművészet általában '''gyümölcsnek''' nevezi a növények édes és húsos [[w:termés|termés]]ét, mint a [[w:szilva|szilva]], [[w:alma|alma]], [[w:dió|dió]] vagy [[w:narancs|narancs]].

Régen az erdőben élő gyümölcsfák (vadalma, vadkörte, vadcseresznye, [[w:madárcseresznye|madárcseresznye]], [[w:kökény|kökény]], [[w:galagonya|galagonya]], [[w:berkenye|berkenye]], [[w:Húsos som|som]]) [[w:termés|termés]]eit, [[w:mogyoró|mogyoró]]t, [[w:málna|málnát]], erdei szamócát, vagy a tüskés szárú szedret gyűjtögették össze. Később az erdők gyümölcstermő részeit bekerítették, hogy a vadállomány kevésbé férhessen hozzá. Ezeket a bekerített erdőrészeket, ''vadkertek''-nek nevezték, és a mai települések nevében is felfedezhetők. ([[w:Soltvadkert|Soltvadkert]], [[w:Érsekvadkert|Érsekvadkert]], de [[w:Almásfüzitő|Almásfüzitő]], [[w:Balatonalmádi|Balatonalmádi]], [[w:Dunaalmás|Dunaalmás]] is ilyen vadkertek nevét őrzi)