„Szakácskönyv/Növények/Általában” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
KeFe (vitalap | szerkesztései)
73. sor:
A [[w:lágyszárú|lágyszárú]] [[w:növények|növények]] bármelyik részét, ami emberi fogyasztásra alkalmas, zöldségnek nevezhetünk, kivéve a gabonaféléket, az olajos magvakat, fűszereket és a konyhai értelemben vett [[w:gyümölcs|gyümölcs]]öket. A [[Szakácskönyv/Fűszerek/Mit-mihez#Gomba|gombákat]] is zöldségeknek szokás tekinteni, holott azok teljesen más biológiai kategóriába tartoznak (valamikor a növények alá sorolták őket).
 
A zöldségek közül némelyiknek a levelét fogyasztjuk (például [[Szakácskönyv/Fűszerek/Mit-mihez#Fejes saláta|fejes saláta]]), másnak a szárát ([[Szakácskönyv/Fűszerek/Mit-mihez#Spárga|spárga]]), gyökerét ([[Szakácskönyv/Fűszerek/Mit-mihez#Sárgarépa|sárgarépa]]), virágát ([[Szakácskönyv/Fűszerek/Mit-mihez#Brokkoli|brokkoli]]), gumóját ([[Szakácskönyv/Fűszerek/Mit-mihez#Fokhagyma|fokhagyma]]) vagy éretlen, húsos magvait ([[Szakácskönyv/Fűszerek/Mit-mihez#Zöldborsó|zöldborsó]], [[Szakácskönyv/Fűszerek/Mit-mihez/B#Bab|bab]]). A zöldségfélékhez tartoznak olyan növények is, amelyeknek [[w:botanika|botanika]]i értelemben vett gyümölcsét fogyasztjuk, ilyen az [[Szakácskönyv/Fűszerek/Mit-mihez#Uborka|uborka]], a [[Szakácskönyv/Fűszerek/Mit-mihez#Tök|tök]], az [[Szakácskönyv/Fűszerek/Mit-mihez#Avokádó|avokádó]], a [[Szakácskönyv/Fűszerek/Mit-mihez#Paprika|paprika]] és a [[Szakácskönyv/Fűszerek/Mit-mihez#Paradicsom|paradicsom]].
 
Mivel a „zöldség” nem botanikai kifejezés, nincs ellentmondás abban, hogy egy növényi rész botanikailag gyümölcs, de egyébként zöldségnek tekintjük. Régi könyvekben is találkozhatunk olyan nézetekkel, amelyben a [[Szakácskönyv/Fűszerek/Mit-mihez#Görögdinnye|dinnyét]] zöldségként, a paradicsomot gyümölcsként említik meg.
88. sor:
 
A savak a zöldségfélék ízének meghatározásában játszanak szerepet, de ez nem okoz minden esetben savanyúság érzetet. Például a sóska és a spenót szárazanyagának savtartalma egyaránt 10%-os, de a spenótban ez kötött állapotban van, ezért nem érezzük savanyúnak. A sóskában oxálsav található, a többi zöldségfaj savtartalmának nagyobb része alma-, illetve citromsav. Fontos még, hogy általában az érés folyamán a savtartalom csökken.
 
== Élelmezési értékük ==
A zöldségfélék az emberi táplálkozásban nem csak [[w:biológia|biológia]]i [[w:energia|energia]]forrást jelentenek, hanem az emberi szervezet számára kis energia-felvétel mellett sok biológiailag értékes tápanyagot is. Fogyaszthatók nyersen, sütve, főzve, párolva, önmagukban vagy más zöldségfélékkel, egyéb élelmiszerekkel együtt, így sokféle elkészítési módot kínálnak.