„Szakácskönyv/Konyhatechnika/R” változatai közötti eltérés

: Áthúzórácsról lecsepegő cukor.

: A magyaros konyhatechnológiában az egyik leggyakrabban alkalmazott sűrítési művelet. Alapanyaga a liszt és valamilyen zsiradék (sertészsír, olaj, vaj, margarin). A fölmelegített zsiradékban a lisztet átforrósítjuk, illetve megpirítjuk, majd a tűzről lehúzva bőséges mennyiségű hideg vízzel, vagy csontlével csomómentesre keverjük, és állandó keveréssel a sűrítendő ételhez öntjük, újra forraljuk.

: Az ételek (levesek, főzelékek) rántással történő sűrítése.

: A hússzeleteket kiklopfoljuk, a hártyát tartalmazó széleket bevágjuk, (mert a sütéskor összerántja a húst), előbb lisztbe, majd felvert tojásba, végül zsemlyemorzsába forgatjuk, forró zsírban piros-ropogósra sütjük. Főleg karajszeletből készítjük, de alkalmas lehet a combhús is.

: A ratatouille (ejtsd: ratatuj) padlizsánból és más zöldségekből készülő hagyományos francia egytálétel. Szokás mediterrán lecsónak vagy francia lecsónak is hívni. Elsősorban Provence-ban készítik, különösen Nizzában. A valódi ratatouille szaftos és olvadósan kompótszerű.

: (olasz tészta-étel)

: (olasz tészta-étel)

: (befejező eljárás) a felesleges lé elfőzésével való besűrítés

: Előre elkészített étel felmelegítése például sütőben vagy mikróban.

: Darabolási eljárás. Leginkább a zöldségfélék, sajtok és fűszereknél alkalmazzuk, az alapanyag megfelelő méretű darabolásához különböző lyukméretű reszelőket alkalmazunk. Pl.: A káposztát nagylyukú reszelőn, míg a fokhagymát, vagy sárgarépát, a fűszereket a legkisebb lyukú reszeről reszeljük le. Az ilyen célra készített reszelők tartalmaznak egy szeletelésre alkalmas vágórészt, melyen uborkát, vagy más zöldséget, gyümölcsöt is reszelhetünk. A sajtot ízlésünk, vagy a receptben meghatározott módon bármely méretre reszelhetjük. Lásd még: [[Szakácskönyv/Alapok/Technika/Sz#Szeletelés|Szeletelés]]

: Elkészítési eljárás. Az előkészített alapanyagok soronkénti egymásra rakása a recept szerinti módon. Egyaránt alkalmazzuk a zöldséges, húsos, vagy tésztaételeknél. Pl.: Rakott krumpli, rakott káposzta, lasagne, stb.

: Töltelékes péksütemény Különleges, egyedi jellemzők: hajszálvékonyra húzott, semleges ízű, ropogós tésztarétegek között különböző édes vagy sós töltelékkel gazdagon töltött sütemény.

: Egyszerűbb és gyorsabb a készen kapható réteslapból megcsinálni a rétest. A lap vásárlásakor ügyeljünk arra, hogy friss, puha legyen, és ha nem használjuk fel azonnal, akkor tegyük hűtőszekrénybe.

: Riboflavin-5-nátrium foszfát, B2 vitamin. E-106 színezőanyag,

: Köret féle. Párolt rizs, vajban párolt zöldborsóval, petrezselyemmel díszítve. Több féle módon is készíthető. (Pl.: ételízesítővel, csemege kukoricával, fűszerpaprikával, stb.)

: A rizst általában nem főzzük, hanem pároljuk. Kivételt képezhet, ha nagy mennyiségű rizs felhasználása miatt (Pl.: rizseshurka készítés) válik szükségessé. Ilyenkor bő vízben, majdnem puhára főzzük, szűrőkanálba leöntjük és az előkészített alapanyagba keverjük.

: A hántolt rizst folyóvízben, szűrőben megmossuk, s jól lecsurgatjuk. Kevés olajat hevítünk, beleforgatjuk a rizst, s addig kevergetjük, amíg nem lesz üveges (opálos). Ekkor felöntjük kétannyi forró vízzel, mint amennyi a rizs volt. Az elején pohárba töltve a rizst, könnyű megállapítani a térfogatát. A vízbe sót, esetleg borsot teszünk, valamint egy kis fej, meghámozott, de egyben hagyott vöröshagymát. Ízesíthetjük még VEGETA-val, gombaporral, húsleves kockával, vagy maradék húslevessel is. Ha a víz felforrt, egészen kicsire vesszük a tüzet, s fedő alatt készre pároljuk a rizst. Mire megpuhul, teljesen felszívja a folyadékot. (Ha a hevítés mértékletes, az edény pedig vastag falú és hibátlan, akkor közben meg sem kell keverni.)

A rizs fajtája némileg befolyásolja a szükséges víz mennyiségét: a kifejezetten hosszú szemű, pergős rizshez az említettnél kevesebb folyadék is elegendő lehet, míg a rövidszeműrövid-szemű, ragadós kicsit többet is megkívánhat.

: A barna, azaz hántolatlan rizsek lényegesen lassabban főnek és több vizet vesznek fel, ezért azokat cca. az ötödével több vízzel érdemes elindítani. (Lehet próbálkozni a barna rizs előzetes beáztatásával is.)

: Ha a rizst valamilyen töltelékbe szánjuk, s ezért csak félig kell megpárolni, akkor csak másfélszeres mennyiségű vízzel engedjük fel. Így mire teljesen elfogy a vize, a rizs még nem lesz túlzottan puha.

: rizsőrleményből készült liszt.

: magas zsírtartalmú, nemes penészt tartalmazó, tejszín alapú sajt

: Tekercs más néven. Húsokból és zöldségfélékből, valamint tésztákból sütve vagy párolva készített, tekercs formájú étel.

: karamellízalt ostya, fagylaltkelyhek kiegészítője.

: (rojál) Szakkifejezés – adalékkal. Tojássárgája és tejszín keveréke, amit az étel sűrítésére (legírozására) használnak.

: „Römertopf”, „Pataky tál” néven majdnem minden nagyobb bevásárlóközpontban kapható, különleges vadhúsok, ropogós zöldségek, ízletes köretek és könnyű, diétás fogásokat készíthetünk benne. Vásárolhatunk hal-, vagy csirkesütésre tervezett, kívül mázas, illetve szimpla cseréptálat, a köztük lévő különbség nem számottevő. Célszerű sokkal inkább a kiválasztott edény űrtartalmára koncentrálni ahhoz mérten, hogy hány személyre fogunk leggyakrabban sütni benne.

: Nevezik még Lyoni-, vagy szalmahagymának is.

: Az egyik legrégebben ismert és alkalmazott zsír nélküli sütési mód, amikor a tábortűz izzó parazsa, vagy faszénparázs fölé helyezett rácson (rostélyon) sütünk. Az izzó parázs infravörös sugarakat (hősugarakat) bocsát ki, ennek hatására következik be a változás (pirul és puhul a vékony hússzelet, a fűszeres húspogácsa, vagy zöldségek stb.) A húsokat általában pácolt, vagy fűszerező előkészítés után, gyengén megolajozva, piros színűre sütjük meg, mert a pörzsanyag jellegzetes ízt ad. Ezen alapszik a grillsütők (infrasütők) működése is.

: A néhány évtizede ismét divatossá vált agyag sütőedény, ismertebb nevén "római tál" (németül: Römertopf) az ókori Római Birodalom fazekasmestereinek tudását idézi, az egykori római tálak mintájára készül. Hazai megfelelője a sárospataki kerámiagyárban kézműves munkával előállított, és "Pataki tál" néven forgalmazott cserépedény. A "testhezálló" választás lehetőségét többféle forma és méret biztosítja. Minőségükben nincs jelentős különbség, ezért a vásárlásnál inkább arra kell figyelni, hogy a családi szükségleteknek megfelelő méretű tálakat vegyünk. Lásd: [[Szakácskönyv/Alapok/Technika/H#Hőálló agyagedény|Hőálló agyagedény]]

: Szeszt nem tartalmazó ízesítőanyag.

: Szakkifejezés – tojássárgáját 90-95 °C-os vízfürdőben habverővel addig verni, amíg az kifehéredik és a habverő rózsamintát húz a krémbe.