„Heraldikai lexikon/heraldika” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
21. sor:
A címerpajzsnak a '''[[címerábrák|címerábrák]]''' elhelyezésére szolgáló felülete a [[mező]]. A pajzsot a címerviselő szemszögéből kell szemlélni, vagyis a heraldikában az oldalak felcserélődnek.
 
A mezőt különféle [[színek (heraldika)|színekkel]] lehet bevonni. Ezek lehetnek [[fémek]] ([[Heraldikai lexikon/arany]] és [[Heraldikai lexikon/ezüst]]), [[Heraldikai lexikon/színek]] ([[Heraldikai lexikon/vörös]], [[kék]], [[zöld]], [[fekete]], [[Heraldikai lexikon/bíbor]]) és [[Heraldikai lexikon/prémek]] vagy bundabőrök ([[Heraldikai lexikon/hermelin]], [[Heraldikai lexikon/evet]], [[Heraldikai lexikon/mál]]). Ezek összefoglaló neve '''[[Heraldikai lexikon/borítás]]''', míg a fémek és a színek összefoglaló neve [[Heraldikai lexikon/mázak]].
 
A mezőben különféle '''[[Heraldikai lexikon/címerábra | címerábrákat]]''' lehet elhelyezni. Ezek lehetnek [[címerkép|címerképek]] vagy [[mesteralak|mesteralakok]]. Ezért a színezett, borított mezőt vagy [[alap]]nak is nevezzük. Így például beszélhetünk kék alapon három aranykoronáról vagy vörös alapon ezüst görög keresztről.
 
A címer három fő alkotórésze tehát: 1. a pajzs, 2. a szín (borítás), és 3. a címerábrák.
35. sor:
Az adott lény rendszertani besorolását a fej határozza meg. Pl. a kentaur ezért került az ember csoportba. Az állatokra is érvényes, hogy azon lények besorolásánál, melyeknek nincs külön neve és két eltérő állat testrészeiből állnak (pl. medvefejű és oroszlántestű lény), a fej (és annak máza) a releváns, az állatot a fej szerint soroljuk be a rendszerbe (a medvék közé).
 
A magyar címereken gyakran szerepel a páncélos kar és a láb. Ezek lehetnek [[Heraldikai lexikon/levágott]]ak, ha a vágóvonal egyenes és [[Heraldikai lexikon/letépett]]ek, ha a vágóvonal cafatos. A címerkép lehet [[Heraldikai lexikon/növekvő]], ha csak 1/3-a látható, [[Heraldikai lexikon/előtűnő]], ha félig és [[Heraldikai lexikon/előtörő]], ha a kétharmada látszik. Ha csak a körvonalai figyelhetők meg, [[Heraldikai lexikon/árnyék]]nak nevezzük.
 
[[Kép:Oroszlán.png|350 px]]
 
A heraldikában rendkívül gyakori az oroszlán és a sas, melyek sokszor további [[megkülönböztető jegyek]]kel is rendelkeznek mint pl. [[Heraldikai lexikon/lépő]], [[Heraldikai lexikon/ülő]], [[Heraldikai lexikon/ugró]], [[Heraldikai lexikon/ágaskodó]], [[Heraldikai lexikon/visszanéző]], stb. oroszlán és más négylábú állatok. Az állatok eltérően színezett csőrét, karmait, patáját, agyarait, fogait, esetleg uszonyait, sörényét, farokvégét stb. a [[címerleírás]]ban fegyverzetnek nevezzük. Így pl. beszélhetünk arannyal [[fegyverzett]] vörös oroszlánról.
 
A növények között gyakori a heraldikai [[Heraldikai lexikon/liliom]] és a heraldikai [[Heraldikai lexikon/rózsa]].
A természeti tárgyak közül a magyar heraldikában nagyon gyakori a (hatágú) csillag és a félhold, valamint viszonylag gyakori a nap is.