„Heraldikai lexikon/Színjelölési módszerek” változatai közötti eltérés

a
Nincs szerkesztési összefoglaló
===A színek bolygószimbólumokhoz kapcsolása===
 
Bonet művét behatóan tanulmányozta V. Alfonz szicíliai kettős király heroldja, [[Jean Courtois]] (†1436), hivatali nevén Szicília herold. ''Le Blason des Couleurs'' (1414) című művében ő alakította ki a színek és a bolygók, valamint a drágakövek (továbbá az [[erények]], a [[fém]]ek, a [[hónap]]ok, az [[állatövi jegyek]], a [[hét]] napjai stb.) [[heraldika]]i rendszerét. Ismerte Szevillai Izidor ''Etimológiák'' című művét és a színek nevét görögül adja meg, de a valódi hozadéka a drágakő-bolygó címerleírás kifejlesztése volt. Rendszere a következő (szín-drágakő-bolygó): [[Heraldikai lexikon/arany]]-[[Heraldikai lexikon/topáz]]-[[Heraldikai lexikon/nap]], [[Heraldikai lexikon/ezüst]]-[[Heraldikai lexikon/igazgyöngy]]-[[Heraldikai lexikon/hold]], [[Heraldikai lexikon/vörös]]-[[Heraldikai lexikon/rubin]]-[[Heraldikai lexikon/Mars]], [[Heraldikai lexikon/fekete]]-[[Heraldikai lexikon/gyémánt]]-[[Heraldikai lexikon/Szaturnusz]], [[Heraldikai lexikon/kék]]-[[Heraldikai lexikon/zafír]]-[[Heraldikai lexikon/Jupiter]], [[Heraldikai lexikon/zöld]]-[[Heraldikai lexikon/smaragd]]-[[Heraldikai lexikon/Vénusz]], [[Heraldikai lexikon/bíbor]]-[[Heraldikai lexikon/ametiszt]]-[[Heraldikai lexikon/Merkúr]], [[Heraldikai lexikon/narancsszín]]-[[Heraldikai lexikon/jácint]]-[[Heraldikai lexikon/sárkányfej]], [[Heraldikai lexikon/vérvörös]]-[[Heraldikai lexikon/szardonix]]-[[Heraldikai lexikon/sárkányfarok]].
 
A narancssárga és a vérvörös színt eredetileg a [[Heraldikai lexikon/szégyenjel]]eken használták. Ezek olyan ábrák voltak, melyeket a gonosztevők címereire helyeztek. A [[sárkányfej]] és a [[sárkányfarok]] a felkelő, illetve a leszálló holdcsomópont megnevezései. Míg a sárkányfej egy világos színt (narancssárga) jelöl, a sárkányfarok egy sötétet (vérvörös), ami kicsiben megfelel az [[Heraldikai lexikon/alkémia|alkémikusok]] által végrehajtott [[transzmutáció]]nak, amikor a [[bölcsek köve|bölcsek kövének]] előállítása során fellépő [[reakció]]k hatására, a [[materia prima]] világos színűből egyre sötétebbé (vörösebbé) válik. Ez az ellentétpár abban is megnyilvánul, hogy az [[aztrológia|asztrológiában]] a sárkányfejet szerencsés, a sárkányfarkat szerencsétlen eseményekkel hozták kapcsolatba. Ez is arra mutat, hogy a korabeli heraldikát erősen befolyásolta a mágikus szemlélet és az alkémiai eszmerendszer, mely összefüggött a színek, a bolygók, a drágakövek, a fémek, az erények stb. közti szimpátia tanával. (A [[Spener]] által említett [1717. 109.] Heraldus Britannus sajátos színelnevezései részben szintén az alkémiai szemléletet tükrözhetik: aurum – Cytrine, argentum – aspre, rubeus – Coccine, caeruleus – Veneto, niger – Mauro, viridis – prasino, purpureus – oiscy.)
 
Jean Courtois műve kéziratban terjedt, majd egyike volt az első franciául nyomtatott könyveknek. Hamarosan Angliában is megjelent, de a gyakorlatban csak kevéssé alkalmazták. A Tudor és Stuart dinasztiák uralkodása alatt (1485-1702) azonban a heroldok kézikönyvei tartalmazták ezt a színjelölési rendszert is. A fémek és a színek kapcsolatával az erényekhez, a hét bolygóhoz, a 12 égi jelhez, a drágakövekhez, a hét napjaihoz, a 3 elemhez ''Traité du blason'' (1465) című művében [[Clément Prinsault]] is foglalkozott, mely egyike a legkorábbi heraldikai írásoknak. Sir [[Henry Spelman]] (1564 k.-1641), angol történész és heraldikus 1654-ben, ''Aspilogia'' című művében a színek jelölésére a bolygószimbólumokat használta, melyeket a táblázat mutat.
 
----
 
==Jegyzetek==
<references/>
225 002

szerkesztés