„Címerhatározó/Spilenberger címer” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
149. sor:
alábbiak értelmében természetesen téves.12
[[Kép:Wesselényi_Ferenc_nádor.PNG|bélyegkép|
[[Kép:Wesselényi_Ádám_füleki_fôkapitány.PNG|bélyegkép|
Koháry István ugyanis a következôket írta Fülekrôl 1656. január 7-én
Lip pay Györgynek: „Nagyságodnak alázatosan csak ezt akarám értésére
ad nom, hogy én ide eljôvén Filekre, Nagyságodtul megtérésem után, nehéz
betegségben találtam gróf Wesseléni Ádám uramat, kit Isten ez éjjel egy óra
tájban szép csendesen kiszólíta ez világbul, s ím, szegény, halva fekszik.”13
Rá kóczi László utazása közben, január 13-án kapta a hírt, s jegyezte fel naplójába:
„…hozák palatinus szegény Wesselényi Ádám halála felôl való le ve lét,
melyet nagy keservesen ír az palatinus…”14 A nádor Jolsváról 1656. február
2-án kelt levelében értesítette fia elhunytáról Batthyány Ádámot: „Írhatom
kegyelmednek nagy keservesen engem megszomorító fiam halálát, és kegyelmed
jó szolgájának, szegény Wesselény Ádám fiam halálát, de úgy tetszett
az Istennek, s úgy lett, mindnyájan tartozunk ezzel a zsolddal.”15 A gyászoló
apa január 23-án és 26-án tudósította Lippay érseket a temetés elôkészületeirôl,
Jolsváról. „megnyugodtam már azon, hogy Fileken legyen az te metés”,
illetve „az szegény fiam temetése is felette forog elôttem, az cí me rek s egyéb
eszközök elébb el nem készülhetnek, mint 12. Martii.”16 La tin nyelvű tudósítása
febr. 11-i kelettel maradt fenn a Homonnai Drugeth csa lád levéltárában,
Györgynek címezve.
[[Kép:Wesselényi_Ferenc_nádor_címere.PNG|bélyegkép|left|200px|{{Hl-sor}}3. Wesselényi Ferenc nádor családi címere (Nagy Iván után)]]
A füleki temetés eseményeit is Rákóczi László naplójából ismerjük, aki
már ci us 21-én indult el a 26-i szertartásra. „Mivel az test az várban volt, hozták
ki az külsô kapu eleibe. Praedicált felette pater Millei, jezsuita, ki igen
szé pen és keservesen praedicállott. Voltanak urak: egri püspök uram, Ba lassa
Imre uram, Koháry István uram, ô kegyelme volt a fôgazda, ifjú Csáky
Ist ván uram, Pethô Zsigmond s Pethô János uramék, fôrendek igen felesen,
az má so dik fôgazda volt Ladányi Miklós uram, az harmadik Esterházy Zsigmond
uram. Az második praedicatio volt az szegény Wesselényi Ádám háza
elôtt, holott praedicallott Hoffman püspök uram. Az kik az testet vitték:
Csa ná di János, Pap János, Széki Péter, Luzsénszky Sámuel, Péchy Ádám
és Fü ge Mihály urak. Az templomban voltak búcsúzó peroratiok, végzôdött
az te me tés egy óra tájban. Ugyanazon nap lött szemben palatinus uram az
vár megye s városok követeivel, és válaszok is volt.”17 Wesselényi Ádám te meté
sé nek az elhunyt rangjához méltó pompáját azzal is biztosítani akarta a
gyá szo ló palatinus, hogy ugyanazt a Hoffmann Pál pécsi püspököt és esztergomi
kanonokot, királyi tanácsost kérte fel a halotti prédikációra, aki az
1652. augusztus 26-án Vezekénynél elesett és Semptén sírba helyezett négy
Ester házy fiú felett tartott remek retorikai építményű orációt november
26-án a nagy szombati jezsuita templomban.18 Hoffmann minden bizonnyal
gye rek ko rától ismerte a fiatalon elhunyt füleki kapitányt, jó viszonyban volt
Wesse lényi nádorral. A másik prédikációt szintén kora jeles egyéniségétôl
ren del te a palatinus. Millei István Jézus-társasági pap inkább hitszónoki ké pes sé geirôl lehetett híres, semmint irodalmi tevékenységérôl.19 Rákóczi László, naplója tanúsága szerint szoros kapcsolatban állt vele, többször hívta magá hoz.
</small>
| |||