„Heraldikai lexikon/Címerkép” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
41. sor:
<!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE -->
Címerkép lehet mindenféle tárgy, ember, állat stb. Az angol heraldikában a címerképeket természetesekre, képzelt és képzeletbeli alakokra osztják. [[Heraldikai lexikon/Cassaneus|Cassaneus]] a címerképeket állatokra, fákra és virágokra osztotta (''Catalogus gloriae mundi'', 79. l.). [[Philipp Jacob Spener|Spener]] (''Insignium theoria'') a címerképek között megkülönböztetett A. természeteseket és B. mesterségeseket. A természetesek lehetnek: a) élők és b) élettelenek. Az élők: 1. emberek, 2. állatok, 3. növények. Az életelenek: 1. égitestek, 2. földiek (tűz, víz és föld). A mesterségesek: a) szerszámok, b) ruházat, c) fegyverek, d) épületek, e) betűk, nevek. (Ezenkívül a mesteralakok közt megkülönböztetett első és másod osztályúakat.) Lényegében ezt a rendszert alkalmazta [[Martin Schmeitzel|Schmeitzel]] is. (A címerképeket két nagy csoportra osztja: 1. természetesek, 2. mesterségesek. A természetesek alcsoportjai: élők [emberek, állatok, növények] és élettelenek [égitestek, földiek: tűz, víz, föld]. Az állatok alcsoportjai: repülők, járók, úszók és csúszó-mászók. A mesterségesek alcsoportjai: szerszámok, ruházat, fegyverek, épületek, betűk és nevek.) Ezen felosztások részben bibliai eredetűek lehetnek.
A [[címerhatározás]] klasszifikációs rendszere a címerképeket hat csoportba osztja: 1. ''emberek'', 2. ''tárgyak'', 3. ''állatok'', 4. ''természeti tárgyak és jelenségek'', 5. ''növények'', 6. ''egyéb címerképek''.
57. sor:
Minden olyan rendszer tudományosnak tekinthető tehát, mely engedelmeskedik bizonyos szabályoknak, tehát megismételhető. Ez még akkor is igaz, ha pl. a paleontólógiában nem tudjuk, hogy egy lábnyomhoz milyen ''fajnév'' tartozik. Amikor Kr. e. a 4. század végén az arisztotelészi iskolához tartozó Theofrasztosz megalkotta a növények első mesterséges rendszerét (fák, cserjék, lágyszárúak), nem tudhatta, hogy ez lesz az alapja Humboldt ún. alapformáinak és a Raunkiaer-féle életforma-kategóriáknak, melyek nélkül nem jellemezhetők az olyan nagyobb növényzeti rendszerek, mint a növénytakaró, az ökológiai spektrum, a fiziognómia, a formációk, kompozíciók stb. Ha a [[Heraldikai lexikon/Címer|címer]]ek chorológiai szempontjait vizsgáljuk, egyfajta heraldikai társulást szemlélünk, s akkor ezen rendszertani elvek sem nélkülözhetők.
A mesterséges állatrendszerek közül az egyik megközelítésben ilyen életforma-típusokat állítottak fel a testalkat és a helyváltoztatás típusa szerint (csúszó, úszó, mászó, ugró, repülő), mely nagyon hasonlít a [[Philipp Jacob Spener|Spenernél]] megtalálható [[heraldika]]i rendszerhez. [[Heraldikai lexikon/Cassaneus|Cassaneus]] a címerképeket állatokra, fákra és virágokra osztotta.
A heraldikában a címerképek egységesítő elve tehát a ''funkcionális affinitás'', de ehelyett bármilyen más átfogó elv is alkalmazható, mely koherens klasszifikációs rendszerként igazolja tudományos voltát. A funkcionális affinitás azonban csak egy keret, mellyel együtt a megfelelő rendszerezési ''eljárás''okat kell alkalmazni, mely igen-nem ítéletpárokkal dolgozik és legfontosabb alkalmazási területe a [[címerhatározás]].
|