„Címerhatározó/Hunyadi címer” változatai közötti eltérés

 

{|

|  

|Hunyadi János, ezüst-kék-vörös-arany hasított pavse (Augsburg, 1488). Valójában nem valódi címer, hanem talán Mihály akrangyal jelvénye, akit általában sárga, kék és vörös színnel ábrázolnak. (Ez a színkombináció megtalálható a [[Kanizsay címer|Kanizsay család]] címereslevelén és [[Késmárk címere|Késmárk]] város 1463-as címereslevelén, a pajzs fölötti angyalok szárnyán is, valamint ugyancsak az angyalok szárnyán Jan Laski 1505-ös [[Brzesz címere|művében]]; továbbá a Thuróczy krónika 1488-as augsburgi kiadásának [[bárd|Szent Lászlót]] ábrázoló képén, a király [[tekercs|sisaktekrcsén]], és ugyanabban a műben [[Magyarország címere#Képzeletbeli címerek|Attila király]] trónusának rojtjain.) (Amikor Lipót király 1690-ben Szeged város kérésére Szt. György mártír és Szt. Mihály arkangyal ünnepeit követő 8 egymás után való napokon tartott országos vásárokat újra engedélyezte, az oklevél pecsétje vörös-sárga és kék-fehér selyemzsinóron függött.[http://www.bibl.u-szeged.hu/reizner/04/4210.htm Reizner János: Szeged története. IV. kötet CXLIX.] Túróczi János krónikájának 1488-as brünni kiadásában a kormányzó páncélján idősebb Szt. Jakab apostol attribútuuma, a kagyló szerepel. A pajzs színezése esetleg rá is utalhat.) Forrás: Thuróczy János: A magyarok krónikája. Fordította: Horváth János. Magyar Helikon, Budapest, 1978, 401. oldal. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest.