„Heraldikai lexikon/Prémek” változatai közötti eltérés

a
Robot: Bregenz_cjmer.svg cseréje a következőre: Coa_Austria_Town_Bregenz.svg (requested by ZooFari:
Nincs szerkesztési összefoglaló
a (Robot: Bregenz_cjmer.svg cseréje a következőre: Coa_Austria_Town_Bregenz.svg (requested by ZooFari:)
 
== A prémek heraldikai eredete ==
[[Kép:Bregenz_cjmerCoa_Austria_Town_Bregenz.svg|100px|thumb|[http://hu.wikibooks.org/wiki/Bregenz_c%C3%ADmere Bregenz címere] kizárólag prémekből áll: mál alapon hermelines cölöp]]
Az értékes prémek használata a címereken már a heraldika legkorábbi időszakaiban is kimutatható. Például a frankoknál megtalálgató a vidra (de: Fischotterfell) és [[nyestprém|nyusztprém]] (de: Marderfell), a burgundok pedig a hódprémet (de: Biberfell) kedvelték. Az angolok is nagyra tartották az állatprémeket, ami hatással volt a [[címerművészet]]ükre is. A német lovagok heraldikai prémjei a bizánci udvarban a keresztes háborúk alatt megcsodált díszes keleti viseletekre vezethetők vissza. Ezért a prémek nem maradtak csak az öltözék részei, hanem megjelentek a címerpajzsokon is. A prémek alkalmazása a [[Heraldikai lexikon/Címer|címer]]eken valószínűleg régebbi, mint a heraldikai színeké és talán az uralkodói köpenyek prémbéléseire megy vissza. Az első valódi címerábrázolásnak tartott forráson, Plantagenet Gottfried (†1151) Le Mans-i zománcozott sírtábláján a gróf köpenyén jól kivehető az [[evet]]es bélés.
 
480

szerkesztés