„Kertészet/Kártevők/Csótányok” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
a Új oldal, tartalma: „Kategória:Kertészet{{Kert-főcím}}{{TOC right}} {{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|~~~~~}}”
 
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}}
 
Cockroachcloseup.jpg
A '''csótányok''' ''(Blattodea)'', ''(Blattoptera)'' vagy ''(Blattaria)'' a [[rovarok]] ''(Insecta)'' osztályába tartozó rend.
 
== Elterjedésük ==
A csótányok világszerte elterjedtek, a sarkvidékek kivételével. A legtöbb [[faj]] a [[trópus]]okon él.
 
== Megjelenésük ==
A csótányok hossza fajtól függően 1-6 [[centiméter]]. E rovaroknál a [[tor]] a legerősebb és legstabilabb testrész. A [[potroh]] a legpuhább és csupán gyengén fejlett [[izom|izmokkal]] ellátott testrész, ez tartalmazza a rovarok legtöbb szervét. A jól fejlett, pajzzsal védett fejen mindenekelőtt rágásra kiképzett szájszervek találhatók. A fejből két hosszú, sok ízből álló [[csáp]] nyúlik ki. Éjszakai életmódot folytatnak, amit segít nagy, [[összetett szem]]ük. A két [[szárny]]pár a tor mentén egymás fölött helyezkedik el, a felső pár erős, és csak védő szerepe van. Rossz repülők, több faj [[nőstény]]e a szárnyait is elvesztette. Bűzmiriggyel rendelkeznek.
 
== Életmódjuk ==
A csótányok éjjel aktívak, és túlnyomórészt magányosak, de időnként nagy csapatokban jelennek meg. [[Táplálék]]uk, melyet éles szaglásukkal keresnek<ref name="auto1">Winkler Róbert: ''Nagyvárosi természetbúvár'', Tericum, Budapest (2005), ISBN 963-8453-60-5</ref>
, igen változatos; lehet [[Növények|növényi]] és [[Állatok|állati]] eredetű. A rovarok mintegy 6 [[hónap]]ig élnek.
 
== Keringés ==
A szív a tergitek alatt a középsíkban található, a test teljes hosszában. Két részből áll, a hátsó szakasz a tulajdonképpeni szív, amely 12 darab kamrából (ampulla) áll, amelyek előtt mindkét oldalon, billentyűkkel záródó nyílások (ostiumok) vannak. Az elülső szakasz a tor második szelvényétől az agydúcig tart, ez a főér (aorta).
 
A kamra izomzatának elernyedésekor (diastole) a haemolympha a nyílt ostiumokon (nyílásokon) keresztül a szív üregébe áramlik. A kamrák hátulról előlre terjedő kontrakciós hulláma (systole) következtében záródnak az ostiumok, a haemolympha az aortába préselődik.
A potrohban 4 pár, a torban 2 pár harántedény van, ezek betorkollásánál kis billentyűk vannak, amelyek a szívben előlreáramló haemolymphát a szervezet szükségletének megfelelően az oldaledényekbe irányítják. Az oldaledények falában nincs izomréteg. Az aortában előlreáramló haemolympha a relatív túlnyomást létesít a fejben, ezért a folyadék az alacsonyabb nyomású területek felé fog áramlani. A ventralis diaphragma izomzatával és lassú kontrakciójával a hasdúclánc körül létesít kismértékű túlnyomást, a haemolympha dorsalis irányba fog folyni. Ez inkább a pericardialis sinusban levő relatíve alacsonyabb nyomás miatt van így, ugyanis a dorsalis diaphragma izmosabb szerv, nyugalmi állapotban ív alakban hajlott, és benne szelvényenként legyező izmok futnak. Összehúzódásukkor a diaphragma domborulata megszűnik, vízszintes helyzetet fog elfoglalni. A pericardialis sinus térfogata nő, nyomása csökken, a haemolympha a perivisveralis térből ide fog áramlani. Innen aztán a szív újra, a fejbe, illetve az oldaledényekbe pumpálja tovább a haemolymphát.
 
== Szaporodásuk ==
{{nincs forrás}}
A szaporodási időszak fajtól és éghajlattól függően változó. [[Pete|Petéiket]] nem egyenként rakják le, hanem [[mirigy]]eiknek megkeményedett váladékával körülvett [[petetok]]okban ''(ootheca)'', ''([[kokon]])''. Egy ilyen petetokban 5-50 pete lehet. Egyes fajok magukkal cipelik a petetokot, mások pedig elevenen hozzák világra kicsinyeiket. A kifejlődéshez rendszerint 30-60 nap kell, a hőmérséklettől és a levegő nedvességtartalmától függően. Az egészen fiatal csótányok fehérek, de néhány órán belül színt kapnak. Felnőtt csótánnyá rendszerint 3-6 hónap után fejlődik ki egy fiatal egyed.
 
=== Női ivarszervek ===
 
A páros [[petefészek]] (ovarium) 8-8 petecsőből (ovariolum) áll, amelyek a potroh harmadik szelvényének tergitjéhez végfonállal (filum terminale) kapcsolódnak. A végfonál után a csírakamra (germarium) következik, ebben lesznek az őscsírasejtekből petesejtek. A csíra kamra alsó szakaszában a petesejtekhez praefollicularis sejtek kapcsolódnak és így haladnak tovább a szikkamrába (vitellarium). A praefollicularis sejtejből egyrétegű táplálóréteg (folliculushám) képződik, amelynek sejtjei zsírokat, [[glikogén]]t vesznek fel és beépítik a petesejt szikanyagába. A szikképzés után a folliculushám sejtjei peteburkot (chorion) képeznek. Ezen egy nyílás van, a micorpyle, később itt tudnak a hímivarsejtek a petesejthez jutni. A nőstény párzóképes állapotba kerül, ahogy az első petesejtek a szikkamrába kerülnek.
 
A petecsövek kivezetőcsővei egyesülnek, belőlük lesz a két petevezető (oviductus), amelyek hamarosan egyesülnek hüvellyé (vagina), ami már páratlan.
 
A vagina két oldalán ondótartályok (receptaculum seminis) vannak és ezek mirigyei (ez páratlan). Az ondótartályokban tárolódnak a párzótárs hímivarsejtjei, a mirigyek pedig táplálják azokat.
 
A járulékos mirigy páros szerv, mely apró, fehér csővekből épül fel. Kivezetőcsövük a csökevényes tojócső lemezei között nyílik, feladata a petetok (ootheca) falának képzése.
 
A vagina alatt költőtasak nyílik, ami egy köztakaró-visszatűrődés, egy vakzsák, ami a torig visszahúzódik. Falát cuticula borítja, sok körkörös és hosszanti izma van és sűrű a tracheahálózata.
 
A külső ivarszerveket alulról a nagy felületű subgenitalis lemez fedi el. Legfelül paraproct lemezek vannak, rajtuk találhatók a cercusok és közöttük nyílik az anus. A paraproct lemezek alatt találhatók a valvulák (feladatuk: párzásban, a peterakásban, a peték újrafelvételében van szerepük) amelyek a tojócső (ovipostor) elcsökevényesedett maradványai. Közöttük nyílik a járulékos mirigy kivezetőcsöve, alattuk pedig a hüvely nyílása látható, a vagina alatt pedig a költőtasak nyílása található.
 
=== Hímivarszervek ===
A fehér, apró, gömb alakú herék (testis) a 7. potrohszelvény tergitjéhez rögzülnek. A spermiumok valószínűleg folyamatosan érnek meg a herékben. Az ondóvezető (ductus deferens) a járulékos mirgy tövéhez juttatja a hímivarsejteket, ismeretlen a funkciója. Széles kivezetőcsövébe torkollanak az ondóvezetők ezért ondóhólyagnak (vesicula seminalis) is nevezik. Ez a páratlan ondókilövellő csőben (ductus ejaculatorius) folytatódik. Ehhez egy összetett csöves mirigy, a phallus-mirigy csatlakozik, ami spermatophorávál alakítja a spermiumokat.
 
A külső ivarszervekek felett láthatók a paraproct lemezek, a cercusok és az anus. Ezek alatt a horog formájú, aszimmetrikus külső ivarszervek találhatók. Oldalsó részeik, a paramerek a párzáskor történő összekapcsolódást biztosítják. Ettől medialisabban fekszik a hypophallus - ennek belsejében van a penis, rajta nyílik az ondókilövellő cső.
 
== Rendszerezés ==
A rendbe az alábbi családok tartoznak.
 
* [[Eleven-tojó csótányok]] ''(Blaberidae)''
* [[Kis-csótányok]] (''Blattellidae'' = ''Ectobiidae'')
* [[Csótányfélék]] avagy nagycsótányok ''(Blattidae)''
* ''[[Cryptocercidae]]''
* ''[[Polyphagidae]]''
* ''[[Nocticolidae]]''
 
== Források, jegyzetek ==
* [[Alfred Brehm]]: ''[http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/2660.html Az állatok világa]''
* {{Csodálatos állatvilág}}
<references />