„Kertészet/Emlősök/Házi egér” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) a Új oldal, tartalma: „Kategória:Kertészet{{Kert-főcím}}{{TOC right}} {{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|~~~~~}}” |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}}
[[Fájl:54986main mouse med.jpg|thumb|right|250px|]]
[[Kép:House mouse.jpg|thumb|]]
A '''házi egér''' vagy '''laboratóriumi egér''' ''(Mus musculus)'' a [[biológia]] és az [[orvostudomány]] igen fontos [[modellszervezet]]e. [[gerincesek|Gerinces]] állat, elsősorban [[növényevő]] (magfélék), rendkívül szapora, 6 hetenként 8-10 utódot képes világra hozni egy egérpár.
Az állat a ''[[Mus]]'' [[nem (rendszertan)|nem]] [[típusfaj]]a.
== Elterjedése ==
A házi egér gyakorlatilag Északnyugat-[[Afrika]], [[Spanyolország]] és [[Kelet-Ázsia]] [[sztyepp]]jeiről és félsivatagaiból származik. A lakóházak közvetlen közelében mindenütt megtalálható. Az [[Arktisz]] és az [[Antarktisz]] területén, valamint néhány [[esőerdő]] borította területen ahol [[ember]]ek sem laknak - a házi egér nem telepedett meg. A szabadban bozótosokban, gabonatáblákon és dűnék között él. Mindenütt rendületlenül szaporodik. [[Magyarország]]on is közönséges. Mint valaha a pusztákon élő állatnak, nedvességre alig van szüksége, és szinte mindenütt talál megfelelő búvóhelyet.
== Megjelenése ==
A házi egér fej-törzs-hossza 7-10 centiméter, a [[farok]] rövidebb a törzsnél, testtömege körülbelül 30 [[gramm]]. Szőrzete meleget és védelmet nyújt, a szaga dohos, egérszagú. Színe a sárgásbarnától a szürkésfeketéig terjedhet. A kolónia tagjai kölcsönösen tisztogatják egymás bundáját. A házi egér olyan jól alkalmazkodott az emberi környezethez, hogy hideg körülmények között különösen hosszú szőrzetet növeszt; így képes akár egy hűtőház fagyos helyiségében is utódokat nevelni (−7 [[Celsius-skála|Celsius-fok]]). A látása nagyon gyenge; az egér csak közvetlen közelről ismeri fel a tárgyakat. A szaglása kifinomult; a táplálék, illetve más egerek nyomára vezeti az állatot. A hallása is fejlett; az egér érzékeli a 100 kHz-es hangokat is (80 kHz-cel többet, mint az ember). Amikor egymással kommunikálnak vagy elveszett kölykeiket keresik, magas hangon cincognak. Több, földrajzilag elkülönült alfaja ismert, amelyek jól alkalmazkodtak a helyi adottságokhoz, megkülönböztető bélyegeik [[genetika]]ilag is rögzültek.
== Alfajai ==
3 alfajt fogadnak el, de egyesek, ezeket is inkább külön fajoknak tartják:<ref>{{cite book | author = Mitchell-Jones AJ, Amori G, Bogdanowicz W, Krystufek B, Reijnders PJH, Spitzenberger F, Stubbe M, Thissen JBM, Vohralik V, & Zima J | year = 1999 | title = The Atlas of European Mammals | publisher = T. & A. D. Poyser | isbn = 0856611301}}</ref>
* ''Mus (musculus) musculus'' (kelet-európai házi egér)
* ''Mus (musculus) castaneus'' (délkelet-ázsiai házi egér)
* ''Mus (musculus) domesticus'' (nyugat-európai házi egér)
Az [[Arab-félsziget]]en egy negyedik alfajt is leírtak:<ref>{{cite journal | author = Prager EM, Orrego C and Sage RD | year = 1998 | title = Genetic variation and phylogeography of Central Asian and other house mice, including a major new mitochondrial lineage in Yemen | journal = Genetics | volume = 150 | pages = 835–861}}</ref>
* ''Mus musculus gentilulus''
A következők korábban külön alfajoknak számítottak, de azóta összevonták a fentiekkel:
* ''Mus musculus homourus''
* ''Mus musculus molossinus'' (Japán házi egér; valóban a kereszteződése a ''musculus''-nak, a ''castaneus''-nak és a ''domesticus''-nak)<ref>{{cite journal | author = Bonhomme F, Miyashita N, Boursot, Catalan J and Moriwaki K | year = 1989 | title = Genetic variation and polyphyletic origin in Japanese Mus musculus | journal = Heredity | volume = 63 | pages = 299–308 | doi = 10.1038/hdy.1989.102}}</ref>
* ''Mus musculus bactrianus'' (délnyugat-ázsiai házi egér)
* ''Mus musculus praetextus''
* ''Mus musculus wagneri''
== Életmódja ==
Az állat laza szerkezetű kolóniákban él. [[Kelet-Európa|Kelet-Európában]], [[nyár]]on az egyes populációk mezőkön és [[rét]]eken tanyáznak, de az [[ősz]] beálltával lakóépületekbe és padlásokra húzódnak. A házi egerek szürkületkor és az éjszaka első felében a legaktívabbak, napközben többnyire búvóhelyükön rejtőznek. Igen jól másznak, gyorsan futnak és úsznak. Kisebb-nagyobb családi közösségekben élnek, a tagok ezen belül a fészek, illetve a csoport szagjeléről ismerik fel egymást. A betolakodó fajtársakat rendszerint elkergetik. Rendkívül elővigyázatosak, a hagyományos csapdákkal nem könnyű elkapni őket. Ha ősszel a házban egeret fogunk, akkor az gyakran [[sárganyakú erdeiegér]] ''(Apodemus flavicollis)'' vagy [[erdei egér]] ''(Apodemus sylvaticus)'', amelyek még tapasztalatlanok az új helyen, és ezért járnak pórul. A házi egér általában nem halmoz fel készleteket. Tápláléka [[mag]]vak, [[gabona]] és emberi élelmiszerek; eredetileg csak vadon növő füvek magvaival táplálkozott, étrendjét [[rovarok]]kal egészítette ki. Még a [[szappan]]t is képes hasznosítani. A patkányokhoz hasonlóan, veszélyes lehet az ember egészségére nézve: [[ürülék]]ében betegségeket okozó csírák tenyésznek, a megrágott élelmiszerekben pedig a [[penész]] telepszik meg. Legfőbb ellenségei: a [[macska]], a [[nyest]] és a [[gyöngybagoly]]. A szabad természetben 1,5-3 [[év]]ig élhet.
== Szaporodása ==
Az ivarérettséget 6 hetes korban éri el. A párzási időszak többnyire egész évben van. A vemhesség 19-20 napig tart, ennek végén a [[nőnem (biológia)|nőstény]] 8-10 utódot hoz a világra. Évente ötször, de akár többször is ellik. Igen nagy egyedsűrűség esetén a rangsorban alacsonyan álló példányok szaporodóképessége csökken. Csak a domináns nőstények fialnak, de ők is kevesebbet, mint rendesen. Az állomány ily módon önmagát szabályozza, nagy összeomlások nélkül, tehát folyamatosan alkalmazkodik a változó körülményekhez. A házi egér kiirtása ezért is nagyon nehéz.
== Tartása ==
Célszerű nagy teret adni nekik. Alomnak lehet alulra homokot tenni és rá faforgácsot, de van aki csak forgácsot tesz. Vizet mindig kell nekik adni, ha bepiszkolják, akkor szorgalmasan hordjuk nekik a tiszta vizet. Mivel laza kolóniákban élnek, ezért egy egeret ne tartsunk, legyen társa. Az mindegy hogy hím-nőstény vagy hím-hím, vagy nőstény- nőstény párost választunk. Magasabb falú edénybe helyezhetjük el a vizet, mert akkor nem koszolódik be olyan könnyen. Élelmet is rakjunk eléjük bőven. A kukoricát nagyon szeretik, de lehet nekik adni napraforgómagot, búzát, diót, mogyorót, sajtot, sajtos tallért, perecet, ropit, minden ilyesmit szeretnek. Az adott élelem hamar eltűnik, mert általában elássák. Ekkor már lehet adni a következő adagot. Elég hamar szaporodnak, ha a kis utódokra nincs szükség, be lehet vinni őket az állatkereskedésbe.
A helyük takarítása a méretétől függ, egy-másfél hetente takarítsuk, mert addigra már jól érzik magukat, berendezkednek. Elég hamar megszelídülnek, az ember tenyerébe hamar bele tudnak szokni. Ha sokat foglalkozunk velük, akár a padlóra is kivehetjük őket, nem szaladnak el, hanem a gazdájuk közelében keresgélik a búvóhelyet. Szagról jobban ismernek, látásuk elég rossz. A helyükön legyen kis búvóhely, pl. üreges fadarab, agyagházikó, esetleg egy vekni kenyér (amit majd maguk kirágnak), amit telerakhatnak forgáccsal.
[[Kép:Maus im Haus.JPG|thumb|300px|left|<center>Házi egér (''Mus musculus'').</center>]]
== Források ==
*http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?id=13001562 - Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.ensembl.org/Mus_musculus/ Ensembl – egér genom]
* [http://index.hu/tech/tudomany/eger1112/ Létrehozták a bátor egeret] ([[Index (internetes újság)|Index]], 2007. november 12.)
== Jegyzetek ==
<references />
{{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 1., 06:27 (CET)}}
| |||