„Kertészet/Lepkefélék/Almamoly” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) a Új oldal, tartalma: „Kategória:Kertészet{{Kert-főcím}}{{TOC right}} {{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|~~~~~}}” |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}}
Az '''almamoly''' ''(Cydia pomonella'' avagy ''Laspeyresia pomonella'' avagy ''Carpocapsa pomonella)'' a [[valódi lepkék]] [[rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[sodrólepkefélék]] ''(Tortricidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának egyik legelterjedtebb faja; közismert mezőgazdasági kártevő.
[[Fájl:Cydia pomonella ugglan.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|almamoly hernyója]]
== Elterjedése, élőhelye ==
[[Kép:Cydia.pomonella.7162.jpg|thumb|almamoly ''(Cydia pomonella) imágója]]
Eredetileg [[palearktikus]] faj volt, de az évszázadok alatt mindenfelé széthurcolták, és ma már szinte az egész világon előfordul. Amerikába mintegy kétszáz éve vitték be, de azóta megtelepedett Afrikában, Ausztráliában, Japánban és a csendes-óceáni alma- és körtetermesztő területeken is. Rendkívül tűrőképes; síkságokon hegy vidéken egyaránt előfordul: Iránban 1900, Beludzsisztánban 1850 m magasra hatol fel. Magyarországon őshonos.
== Megjelenése ==
[[Imágó]]ja sötétszürke; az elülső pár szárny csúcsához közel bronzos-aranyos, illetve fekete rajzolattal. Szárnyának fesztávolsága 14–22 mm.
== Életmódja ==
Az almamolynak a Kárpát-medencében évente két nemzedéke kel ki. Nagyon kedvező években egy harmadik, gyengébb nemzedéke is lehet. A fejlett hernyók telelnek át, majd májusban indul az első rajzás – a korábban megfigyelhető lepkék a kedvezőbb hőmérsékletű helyeken (raktárakban, házakban) áttelelt hernyók utódai. Az első rajzás július elejéig tart és a második július–augusztusra esik – ez utóbbitól alig választható el az esetleges harmadik rajzás. Az, hogy nemzedékei gyakran összefolynak, megnehezíti a megelőző védekezést.
Az almamoly a gyümölcsfák termésében élő, mérsékelten [[polifág]] faj. Eredeti hazai gazdanövényei a középhegységi erdők vad gyümölcsfajai lehettek:
* [[vadalma]],
* [[vadkörte]],
* [[berkenye]].
Ma leginkábbott az almaféléket károsítja; fő tápnövényei:
* [[alma]],
* [[körte]],
* [[naspolya]],
* [[birsalma]],
* [[berkenye]]fajok;
alárendelten egyéb gyümölcsfák is:
* [[dió]],
* [[kajszi]]
* [[gránátalma]],
* [[datolyaszilva]],
* [[narancs]].
Picike, víztiszta petéit egyenként rakja a fiatal termésre (a termésre tudtommal nem rak petét, mert a képződő viasz toxikus rá nézve), vagy alkalmilag a mellette lévő levélre vagy zsenge hajtásra. A kikelő hernyó mélyen berág a gyümölcsbe, amin kisebb be- és nagyobb kifurakodó nyílások láthatók; ez az úgynevezett „férges”, avagy „kukacos” gyümölcs. A gyümölcs húsán csak átrágja magát, és a magvakat eszi, mert csak azokban van a fejlődéséhez szükséges mennyiségű nitrogén. Mivel egy-egy gyümölcsben nincs számára elegendő mag, amíg kifejlődik, többet is megférgesít.
Mintegy négy hét alatt fejlődik ki, ekkor hosszú fonállal a földre ereszkedik, vagy egyszerűen lehull az almával együtt. Rendszerint a faderék valamely repedésében, moha vagy zuzmó alatt, esetleg a szúbogarak elhagyott lyukaiban kis fehér, sűrű gubót sző, és ebben bábozódik. A lepke mintegy 8–10 nap múlva kel ki.
Az utóbbi években az alma legjelentősebb kártevője.
| |||