„Kertészet/Lepkefélék/Kéregmoly” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
18. sor:
A Kárpát-medencében évente egy-két nemzedéke fejlődik ki, méghozzá úgy, hogy a populáció egy kis (a hidegebb években nagyobb) része egy nemzedékes.
 
Életmódja eltér az egyéb sodrómolyokétól: a hernyók a tápnövény kérgében fejlődnek ki. Eltérően fejlett (L3–L5) hernyói telelnek át. Tavasszal gyorsan befejezik a fejlődést; az áttelelt hernyók bábjaiból származó lepkék zömmel májusban rajzanak, és ekkor is rakják le petéaiketpetéiket a fák sima kérgére. A fiatal hernyók behatolnak a kéregbe, és főként az élő kéregrész határain rágnak. A kéregmolyfertőzés leggyakrabban az idős fák alsó részének sebhelyeiben kezdődik, és fölfelé terjedve a vázágak vastag, alsó részeiig elérhet, a gyökérnyak tájékon pedig a talaj felszíne alá is behatol.
 
Fő tápnövényei a csonthéjasok; a Kárpát-medencében az alábbi fákban tett kárt:
34. sor:
* [[borostyán]] ''(Hedera sp.)''
 
Ha teheti, válogat a tápnövények közül, és legszívesebben a mandula, a kajszi és a meggy kérgét eszi. Esetenként nagy károkat okozhat – a Kárpát-medencében főleg az idős mandulafákat, de egyéb gyümölcsösöket is (kajszi, meggy). Európa más részein (például Franciaországban) a fiatal fákat is megtámadja. Esetenként együtt károsít az [[üvegszárnyú almafalepke|üvegszárnyú almafalepkével]], a [[darázsszitkárKertészet/Növényvédelem/Kártevők/Darázsszitkár|darázsszitkárral]]ral vagy a [[nagy farontólepke|nagy farontólepkével]] is, és ez növeli az okozott kárt.