„Így éltük át a háborút” változatai közötti eltérés

 

:''Megindult a vonat. Görcsösen kapaszkodtunk a karikákba. A szél oldalról (nyitott ajtók), alulról fújt, a kerekek csattogtak, a talpfák és a vágányok rohantak alattunk visszafelé. Akkor senkit sem késztetett nevetésre a helyzet, de később, ha a családban vagy baráti körben szóba hoztuk, mindig harsányan hahotáztunk, hogy milyen marha magas beosztásba kerültünk.

 

:''Nagytéténynél aztán ennek az utazásnak is vége lett. Leszálltunk, ismét várnunk kellett, de nem túl sokat. Hallottuk, hogy nem sokára személyvonat indul Pestre (a vasutasok ezt mindig így mondták). A kocsik száma most már csak 3-4 volt. Mire odaértünk, ajtón bejutni már nem lehetett. Ütközőn, lépcsőn, minden kiálló vasdarabon álltak. Kilátástalan helyzet volt. Apánk végignézte a vonatot és vezényelt:''