„Kertészet/Lepkefélék/Lombosfa fehérmoly” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
a Új oldal, tartalma: „Kategória:Kertészet{{Kert-főcím}}{{TOC right}} {{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|~~~~~}}”
 
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}}
A '''lombosfa-fehérmoly''' ''(Leucoptera malifoliella)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[ezüstös fehérmolyfélék]] ''(Lyonetiidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának egyik, Magyarországon is ismert faja.
 
== Elterjedése, élőhelye ==
 
A [[Krím-félsziget|Krím]], a [[Közel-Kelet]] és [[Közép-Ázsia]] hegyvidékei felől terjeszkedik észak és nyugat felé; mostanra Közép- és Dél-Európában általános.
 
Kártétele Bulgáriában 1961 óta, Olaszországban 1955 óta, Jugoszláviában 1967 óta feltűnő.
Magyarországon kártevőként először 1812-ben említették. Az 1950-es évek óta állandóan előfordul gyümölcsöseinkben, és kártétele a '80-as évektől folyamatos.
 
== Megjelenése ==
 
Rendkívül kis termetű lepke: szárnyának fesztávolsága mindössze 6–8 mm; szárnyai élénk mintázatú ólomszürkék.
 
== Életmódja ==
 
Egy-egy évben változó nemzedékszámú moly fejlődik ki:
* Dél-Olaszországban többnyire öt;
* Dél-Európa többi részén három vagy négy;
* Magyarországon általában három;
* Angliában csak egy.
 
Báb állapotban, sűrű fehér gubóban telel át a fák törzsén, vastagabb ágain, esetleg a lehullott leveleken, az [[almatermésűek]] ''(Malus)'' csésze- és kocsánymélyedéseiben. A hernyó apránként 10–18 mm átmérőjűre bővíti foltaknáját a tápnövény levelében. Az akna alakja határozóbélyeg; a széle hólyagos, belsejében csigavonal formájában látható a hernyó ürüléke.
 
A [[polifág]] hernyó a lombkorona- és cserjeszinten él. Legkedveltebb tápnövénye az [[alma]] és a [[meggy]], de a többi gyümölcsfán is megtelepszik.
 
Kedveli még:
* az [[éger]]t,
* a [[nyír]]t,
* a [[fanyarka|fanyarkát]],
* a [[madárbirs]]et,
* a [[galagonya|galagonyát]] és
* a [[berkenye|berkenyét]] is.
 
Kártétele időnként jelentős lehet, a hernyók a lombfelület nagy részét elpusztíthatják – ilyenkor egy-egy levélbe akár 20–40 foltaknát is rághatnak. A magyarországi almások és meggyültetvények egyik jelentős kártevője.