„Heraldikai lexikon/Cet” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
a
A '''cet''' ritkán előforduló [[címerkép]] a heraldikában. Valamivel gyakoribb az északi országok heraldikájában, a baszk területeken (ahol Európában valószínűleg először jelent meg a bálnavadászat) és a modern címertanban, ott is a [[kommunális heraldika|kommunális heraldikában]].
 
Egykor [[halak|halnak]] vélték, ezért pikkelyes testtel ábrázolták, a szájában gyakran hosszú agyarakkal vagy fogakkal, füllel (és gallérral), bika- vagy kígyófejjel. Az efféle ábrázolások abból adódnak, hogy egykor a legtöbb [[{{hl|heraldikus]]}} vagy [[címerfestő]] egyáltalán nem látott valódi bálnát a természetben, ezért annak képi megjelenítését erősen befolyásolták a bestiáriumok leírásai és a cethez kapcsolódó hiedelmek. A heraldikában, főleg a mai modern címertanban, előfordulnak a különféle cetfajták nem-stilizált, természetes alakjának megfelelő ábrázolásai is, gyakran a légzőnyílásból szökőkútszerűen kilövellő vízzel. Az [[angol heraldika|angol heraldikában]] előfordul [[sisakdísz]]ként is, valamint megtalálható a Whalley család és a hasonló nevű apátság címerében, melyek nyilvánvalóan [[beszélő címer]]ek, továbbá Biarritz 14. századi címerében.
 
A Talmud szerint a Leviathan rettenetes bálna, melyet a régi csillagászok a Sárkány csillagképpel azonosítottak. Ezért egyes [[heraldika]]i bálnaábrázolásokat, főleg azokat, melyek [[pajzstartó]]ként szerepelnek, könnyű összetéveszteni a [[sárkány|sárkánnyal]] (vagy a [[tengeri kígyó|[tengeri] kígyóval]]), mert pikkelyes teste nagyon hasonlít ahhoz, de általában nincsenek lábai. Ilyenek pl. a nagyszalatnyai Fischer család 1692-es bárói címerének pajzstartói, a két összekulcsolt halszörny (marina monstra piscium figurae haud absona)<ref>Lásd Gudenus I. 415.</ref> is. Más bálnafájták régen két, ritkán négylábúak voltak, mint pl. a fent nevezett címer egyik változatának pajzstartói. A báró Fischer család pajzstartó halszörnyeinek fókaszerű fejformája megegyezik az Adriaen Coenen (1514 - 1587), holland természetbúvár Visboeck (1585) című művében látható egyik halszörny ábrázolásmódjával. Coenen a tengeri szörnyek képét [http://hu.wikipedia.org/wiki/Conrad_Gessner Conrad Gessner] (1516–1565), svájci humanistától és természettudóstól vette át,<ref> Coenen heraldikai forrásokat is használt. A tengeri (sün)disznó (histrix) ábráját (mely kis disznó hosszú tüskékkel, s mely előfordul XII. Lajos Francia király, mint Orléans hercege és Blois grófja címerének sisakdíszeként) és leírását például [[Claude Paradin]] 1557-es művéből vette át.</ref> az ő forrása pedig valamilyen [[bestiárium]] lehetett. Átvette [[Olaus Magnus]] tengeri szörnyeit is. Miként az a báró Fischer család címerének példáján is látható, a halszörnyek ábrázolásmódja általános mintát követhetett és a bécsi udvar [[címerfestő]]i is ezen mintákhoz fordultak a különleges címerállatok megrajzolásánál.
206 979

szerkesztés