„Heraldikai lexikon/Címerleírás” változatai közötti eltérés

[[Kép:Doncs_mester_címere.png|140px|right|thumb|Doncs mester címere (1327). A legkorábbi magyar [[címeradomány]] és egyben [[címerjavítás]]. A címerleírás alapján rekonstruált címerrajz.<ref>Nagy Iván (IX. 345. l.) a csebi Pogány családdal kapcsolatban említi, hogy címerüket Károly Róberttől kapták 1326-ban. (>>...egy arany sólyom, kiterjesztett szárnyakkal, szárnya alatt arany lóher, csőrében zöld gally, arany lombokkal (...) "Falco aureus, habens distentas alas, sub quibus folia deaurata in modum herbae l u h e r e dictae pendent, cujus falconis in naso viridis ramusculus erectus existit, folia habens aurea." Az okmány eredetije a vasvári káptalanban.<<) </ref> Ez a címer pontosan megegyezik Demeter mester, pozsonyi, zólyomi és sárosi ispán [http://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/Balassa_c%C3%ADmer#gyarmati_Balassa pecsétjével], mely viszont nagyon hasonlít az [http://hu.wikibooks.org/wiki/Amad%C3%A9_c%C3%ADmer Amadé család] címerére]]

 

A [[Heraldikai lexikon/Címer|címer]] rajza tehát nem annyira fontos, mint a címer tartalma. Egy címert különféle módon vagy stílusban lehet megrajzolni, de a tartalmának (a [[Címerábra|címerábráknak]] és azok [[póz]]ának) mindig azonosnak kell lennie.

Kép:Osečná_címer,_Csehország,_sasfej.png|Vörös alapon arannyal [[fegyverzett]], aranykoronás, [[letépett]] ezüst sasfej.<small> Az alap megnevezése után felsoroljuk a fő címerábra [[megkülönböztető jegyek|kiegészítő jegyeit]], és csak ezután nevezzük meg magát a [[fő címerábra|fő címerábrát]]. (Nem írjuk le a [[korona]] alakját.) Ez az eljárás jobban megfelel a magyar leírás természetének. Az anglo-normann leírás alapján tömörített változat ilyen lehetne: Vörösben ezüst sasfej, letépett, arannyal fegyverzett, aranykoronás. (Néha ehhez hasonló címerleírásokra is van példa Nagy Ivánnál és Forgonnál.)

Kép:Pardubice_címer,_Csehország,_hasított_ló.png|Vörös alapon arannyal fegyverzett, aranykantáros [[hasított]] ezüst [[ló]].<small> (A "hasított" kifejezés azt jelenti, hogy a ló teste csak a háta közepéig (a teste első fele) látható és az is benne foglaltatik, hogy a vágóvonal egyenes. Az előző címernél a "letépett" azt jelenti, hogy a sasfej vágóvonala cafatos. Az egyenes vágóvonalat a "levágott" kifejezés jelölné. Nem írjuk le, hogy a ló feje jobbra néz, mert ez a heraldikailag szabályos póz. Csak azt kellene külön leírni, ha a ló feje balra nézne.)

Kép:Chrudim_címer,_Csehország,_1_sas.png|Ezüst alapon vörössel [[fegyverzett]] fekete sas. <small> Nem említjük azt, hogy egyfejű sasról van szó, csak azt ha kétfejű lenne. Nem említjük, hogy kitárja a szárnyát, a repülőtollak számát, a farok alakját, mert ezt a címerfestő a maga ízlése szerint szabadon megformálhatja, noha a [[címerhatározás]]nál ezek a részletek is jól hasznosíthatók az azonos címerek megkülönböztetésére.

Kép:Litovel_címer,_Csehország,_ponty_és_csuka.png|Kék alapon [[cölöpösen]] [[egymással szembeforduló]] ezüst [[ponty]] és [[csuka]] <small>(Ha két egyenrangú címerábráról van szó, a leírást a jobboldalival kezdjük, ha háromról, a középsővel kezdjük, majd a jobboldalival folytatjuk. A "cölöpösen" kifejezés jelöli, hogy a címerképek függőlegesen állnak, a "[[pólyaszerűen|pólyásan]]" jelentése vízszintesen, a "[[harántosan]]" jelentése a jobb felső sarokból lefelé srégan, a "[[balharántosan]]" ugyancsak srégan, de ellentétes irányban. Ha a cölöpös halak fejükkel lefelé néznének, a leírásban "cölöpösen lefelé néző, egymással szembeforduló" szerepelne.)