„Kertészet/Lepkefélék/Fehérgyűrűs csüngőlepke” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}}
 
A '''fehérgyűrűs csüngőlepke''' ''(Zygaena carniolica)'' a [[rovarok]] ''(Insecta)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[lepkék]] ''(Lepidoptera)'' [[rend (rendszertan)|rendjéhez]], ezen belül a [[csüngőlepkefélék]] ''(Zygaenidae)'' [[család (rendszertan)|családjához]] tartozó [[faj]].
 
==Elterjedése, élőhelye==
[[Kép:Zygaena carniolica 280805.jpg|thumb|Fehérgyűrűs csüngőlepke]]
A [[Bajkál-tó]]tól, a [[Tiensán]] hegységtől [[Anatólia|Kis-Ázsián]] és Közép-Európán át egészen [[Franciaország]]ig, Dél-[[Olaszország]]ig elterjedt, fragmentált populációi élnek Spanyolországban és Iránban is. Nem ismert Skandináviában és a Brit-szigeteken sem. A szibériai faunakör tagja.
Magyarországon elsősorban a [[Dunántúl]]on, az [[Északi-középhegység]]bben és a [[Duna–Tisza köze|Duna–Tisza közén]] elterjedt.
 
Természetes élőhelye az alföldi nedves és szikes rétek, legelők, domb- és hegyvidéki legelők, útszélek, kaszálórétek, sziklafüves- és sztyepplejtők, karsztbokorerdők, gesztenyeerdők tisztásai. Az ázsiai hegységekben eléri a 4000 m-es magasságot is (pl. Taurus, Elburs hegységek.)
 
==Alfajai==
Rendkívül változékony faj, igen sok helyi változatát illetve „földrajzi alfaját” (kb. 30 alfaj) írták le. Az alsó-ausztriai, magyarországi, kelet-szerbiai és ukrajnai populációk a flaveola Esper, 1786 alfajhoz tartoznak. Ez a taxonómiai helyzet azonban vitatható.
 
Egyes vélemények szerint a Bécs mellől leírt Z. carniolica flaveola nevű alfaj pannon endemizmus, de ezt egzakt vizsgálatokkal még nem sikerült igazolni.
 
==Megjelenése==
A hím elülső szárny hossza; 12–15 mm, a nöstényé 13–16 mm. Az elülső szárnyának 6 piros pettye keskeny, olykor szélesebb fehér keretet visel. A foltok összefolyhatnak, redukálódhatnak egy fehéres mezőben. A potroh utolsó 1–3 szelvénye vörös, de előfordulnak teljesen fekete vagy vörös potrohú példányok is.
 
==Életmódja==
A repülési ideje az május végétől július közepéig, olykor a végéig tart. Az imágók főleg ''[[Carduus]]''-, ''[[Centaurea]]''-, ''[[Knautia]]''- és ''[[Scabiosa]]'' fajokon táplálkoznak, de gyakran megfigyelhetők ''[[Ajuga genevensis]]'' és ''[[Sambucus ebulus]]'' virágokon is. A hernyók tápnövényei az ''[[Anthyllis vulneraria]]'', ''[[Dorycnium herbaceum]]'', ''[[Onobrychis viciifolia]]'', ''[[Onobrychis arenaria]]'', ''[[Lotus uliginosus]]'', ''[[Lotus corniculatus]]''.
 
==Veszélyeztetettsége==
[[Magyarország]]on elterjedt, helyenként gyakori, nem veszélyeztetett faj.
 
 
207 129

szerkesztés