„Kertészet/Lepkefélék/Kormoslepke” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}}
 
A '''kormoslepke''' ''(Theresimima ampelophaga)'' a [[csüngőlepkefélék]] ''(Zygaenidae)'' ''[[Procridinae]]'' [[család (rendszertan)|alcsalád]]jának egyik, [[Magyarország]]on is honos faja.
 
== Elterjedése, élőhelye ==
 
Európa [[Mediterrán éghajlat|mediterrán]] területei közül jelentős kártevő a [[Krím-félsziget]]en, az [[Anapai kerület]]ben, [[Derbent]]ben és Nyugat-[[Grúzia|Grúziában]].
 
Előfordul [[Kis-Ázsia|Kis-Ázsiában]] és [[Szíria|Szíriában]] is.
 
Magyarországon a 19–20. században főleg a [[Dunántúl]]on károsított, a [[Duna-Tisza köze|Duna–Tisza közén]] csak a folyók partvidékén terjedt el. A huszadik század közepén hazánk számos újabb szőlővidékén tűnt fel, és megjelent [[Szlovákia]] déli részein is.
 
== Megjelenése ==
{{Képlink |http:// |right|200px|<small>Tölts fel egy saját képet</small>}}
[[Szárny]]a barnán erezett krémsárga színű; fesztávolsága 23–25&nbsp;mm.
 
== Életmódja ==
 
Évente egy teljes nemzedéke fejlődik ki. Fiatal, második, esetleg harmadik fokozatú [[hernyó]]i finoman szőtt gubóikban már a nyáron [[diapauza|diapauzába]] vonulnak, rendszerint csoportosan, a szőlőtőke kérge alatt. A hernyók csekély hányada nem megy így diapauzába, hanem kialakítja a második nemzedéket.
 
Tavasszal a rügyfakadáskor feléledő hernyók a szőlő [[hajtás]]ait hámozgatják, lyuggatják, karéjozzák – főleg éjszaka. Nyár elején gubót szőnek a szőlőtőkén, és abban bábozódnak be. A lepkék keveset repülnek, nem táplálkoznak, hamar párzanak.
 
Egyetlen ismert tápnövénye a [[szőlő]]. Ha tömegesen jelenik meg, érdemleges tavaszi kártevővé válhat, de erre az utóbbi évtizedekben csak néhány hazai példát ismerünk.
 
 
219 473

szerkesztés