219 473
szerkesztés
KeFe (vitalap | szerkesztései) a (A Kertészet/Növényvédelem/Kártevők/Kormoslepke lapot átmozgattam a következő névre: Kertészet/Növényvédelem/Kártevők/Lepkefélék/Kormoslepke .) |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}}
A '''kormoslepke''' ''(Theresimima ampelophaga)'' a [[csüngőlepkefélék]] ''(Zygaenidae)'' ''[[Procridinae]]'' [[család (rendszertan)|alcsalád]]jának egyik, [[Magyarország]]on is honos faja.
== Elterjedése, élőhelye ==
Európa [[Mediterrán éghajlat|mediterrán]] területei közül jelentős kártevő a [[Krím-félsziget]]en, az [[Anapai kerület]]ben, [[Derbent]]ben és Nyugat-[[Grúzia|Grúziában]].
Előfordul [[Kis-Ázsia|Kis-Ázsiában]] és [[Szíria|Szíriában]] is.
Magyarországon a 19–20. században főleg a [[Dunántúl]]on károsított, a [[Duna-Tisza köze|Duna–Tisza közén]] csak a folyók partvidékén terjedt el. A huszadik század közepén hazánk számos újabb szőlővidékén tűnt fel, és megjelent [[Szlovákia]] déli részein is.
== Megjelenése ==
{{Képlink |http:// |right|200px|<small>Tölts fel egy saját képet</small>}}
[[Szárny]]a barnán erezett krémsárga színű; fesztávolsága 23–25 mm.
== Életmódja ==
Évente egy teljes nemzedéke fejlődik ki. Fiatal, második, esetleg harmadik fokozatú [[hernyó]]i finoman szőtt gubóikban már a nyáron [[diapauza|diapauzába]] vonulnak, rendszerint csoportosan, a szőlőtőke kérge alatt. A hernyók csekély hányada nem megy így diapauzába, hanem kialakítja a második nemzedéket.
Tavasszal a rügyfakadáskor feléledő hernyók a szőlő [[hajtás]]ait hámozgatják, lyuggatják, karéjozzák – főleg éjszaka. Nyár elején gubót szőnek a szőlőtőkén, és abban bábozódnak be. A lepkék keveset repülnek, nem táplálkoznak, hamar párzanak.
Egyetlen ismert tápnövénye a [[szőlő]]. Ha tömegesen jelenik meg, érdemleges tavaszi kártevővé válhat, de erre az utóbbi évtizedekben csak néhány hazai példát ismerünk.
|
szerkesztés